Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IV. Pápa, E. Török Bálint városa és a veszprémmegyei egyházak.

ifjút leánya, a szép Anna Júlia segítségével miként vonja magához mind közelebb. Az előleges hitvitákban bizonyára Zvonarics támogatta Nádasdyt, de mind hiába volt. Esterházy győzött a leányával s a szerelmes nagyratörő ifjút 1643. áttérítették. Ezután kellett Zvonaricsnak is távoznia Keresztúrról, miként Kis Bertalan püspöknek Sárvárról és Lethenyey esperesnek Csepregről. A hítehagyás első gyümölcse a rút hálátlanság. Zvonaricsot a kassaiak hívták meg ismételten is, hol a lutheránusoknak nagy küzdelmük volt a kálvinistákkal és kipróbált erőre volt szükségük. 1649-ben már Kassán találjuk. Osztropataki Mátyás már mint kassai magyar lelkésznek ajánlotta neki a disputátióját (Königsberg 1649). Az elődei Kótay Jakab 1635. Csepregi Ürgési Imre 1636. és Sárosy Bálint 1636—43. valamint utóda Kis Ádám kassai lelkészek szintén dunántúliak voltak. Nádasdy Keresztúron még 1643. vagy 1644. elfoglalta az evang. templomot s Zvonaricsot is elűzte. Schiller Jánosnak, a német lelkésznek sorsát nem ismerjük. A kir. biztosok, midőn 1646. Keresztúron jártak, éppen azért nem adták vissza a templomot, mivel ez már Rákóczy háborúja előtt elvétetett tőlük. Az 1647. évi országgyűlésen az evang. rendek ugyan Keresztúri ís visszakövetelték Küllő filiával együtt, de a 90 visszaadott templom közé ez nem került bele és az 1649. évi országgyűlésen is hiába emeltek szót az érdekében. Keresztúr ezzel elveszett evang. egyházunkra nézve. A vadosfai zavargás után Fábri Gergely püspökünk 1752. és 1753. a keresztúri várban (a kaputól jobbra eső földszinti helyiségben) töltött félévet vizsgálati fogságban.

1 IV. Pápa, E. Török Bálint városa és a veszprémmegyei * egyházak. a) Pápa város reformációja. Sopron és Sárvár mellett a dunántúli reformáció harmadik kiváló központja Pápa volt. Középkori történetéből tudjuk, hogy 1508. Kajári István volt a pápai tanító, akinek idejében pestis ütött ki és szétmentek a tanulók. 1520-ban pedig Imre, Lőrinc és Pál nevű oltáros papjai voltak. Ezt a várost I. Ferdinánd 1527-ben a buzgó lutheránus Thurzó Eleknek adományozta s ennek birtokában maradt 1535-ig, amikor Enyingi Török Bálint 1 Szabó K. Rmk. III. 1576. 1726. Révész K. Százéves küzdelem Kassán 40. Hist. Dipl. 39. 73. Zsilinszky M. III. 34.