Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

vádolta, hogy kis leánya temetésekor nem harangoztatott. Tóth János keresztúri bíró is bepanaszolta, hogy a lelkész őt és a feleségét megszidta, mivel nem adott neki annyi fát, mint amennyit akart. A lelkész panasza viszont az volt, hogy a magyar urak őt mellőzik. A néhány magyar nemes, Nádasdy emberei, úgy látszik, állandóan is szerettek volna magyar papot tartani Keresztúron, ami később meg ís történt. Oemich különben tudós lelkész volt, Mária mennybemeneteléről egy polemikus művet írt, melyet 1631. Tübingenben kiadott és Kis Bertalan püspöknek ajánlott. A várkastélyí szép kápolnának felavatása is 1631. dec. 21. bizonyára még Oemich ott létében történt meg. Oemich végrendeletét a soproni városi levéltár őrzi. Tehát Keresztúron halt is meg.

1 Oemich halála után még csak egy német papját ismerjük Keresztúrnak és ez Schiller János Tivadar volt. Előbb bencés szerzetes, aki 1634. május 23. a csepregi zsinaton tért át hozzánk. A „pápista bálványozást" megtagadva „utolsó csepp véréig" akart híve maradni az ágostai hitvallásnak. („Abrenuntio falsae et perversissimae idololatríae papistícae, cuí proh dolor, a cunabulis inservivi"). Nem tudjuk, mikor került Keresztúrra, de sok baj volt vele. 1643-ban valamely r. katholikus ünnep (talán az Űrnapja) kihirdetésével (per promulgationen festi idolomanici) botránkoztatta meg a jegyzőkönyv szerint igen nagyon Nádasdy Ferencet és az egész gyülekezetet. A csepregi zsinat június 9-én Nádasdynak és az egész gyülekezetnek megkövetésére ítélte. Es Zvonarics István udvari lelkésszel is volt valami viszálya, e miatt ís bocsánatot kellett kérnie. Mivel a zsinaton a külön idézés ellenére sem jelent meg, ezért 4 forint bírságot kellett fizetnie. Öt hónap múlva ezek után történt meg Nádasdy hitehagyása. A volt bencés pap nem ezt tudta-e előre és nem kedveskedni akart-e patrónusának a pápista ünnep kihirdetésével ?

2 Schillerrel egy időben külön magyar udvari lelkésze is volt Keresztúrnak, Zvonarics István volt ez, a püspök fia, a jeles czenki pap, akit 1630, a győri őrsereg hívott meg, de Nádasdy Pál nem bocsátá el, hanem inkább Keresztúrra hívta meg udvari papjának s gyermekeinek nevelését ís reá bízta. A buzgó pat1 Payr, Sopron eht. 301., 302., 304. Eht. Emi. 69. Ker. jkv. II. 11. és 23. 2 Payr, Eht. Emi. 74. Ehker. jkv. II. 222. Ambrosius felsőbajorországi zárdafőnöknek 1633. márc. 6, kelt bizonyítványa szerint Schiller J. T. rendtársukat testi fogyatkozása miatt egy pfalzi egyházba küldték ki eretnekek térítésére. Egyet, levtár I a 7,57.