Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

Nádasdy Ferenc áttérése után 1644-ben innen is elűzte az evang. lelkészt s nem ugyan az első, hanem a második kir. bizottság 1646. nov. 18. visszarendelte a rőtfalviaknak is az evang. templomot. Ugyanekkor úgy a lékai, mint a rőtfalvai hívek a bizottság előtt megegyeztek abban, hogy mint eddig, úgy ezután is mind a két felekezet tarthat ugyanazon templomban a szokott ünnepnapokon istentiszteletet. 1649-ben csak azért folyamodtak az evangélikusok, hogy a katholikusok 9 órán túl ne nyújtsák ki istentiszteletüket s az offertoriumot ne vegyék el. Nádasdy tehát Rőtfalván tovább megtűrte az evang. lelkészt, mint Lékán. Musay Gergely püspök Müller Mátyás kőszegi és Schubert János soproni esperes kíséretében 1652. tartott itt egyházlátogatást, így Musay püspök a kőszegi Pinder Andrást 1655. nov. 25. még Rőtfalvára avatta fel, Rőtfalváról való távozása után pedig Sámfalván és Ovárott volt lelkész. Az 1659. febr. 2-íki tanúvallomás szerint Rőtfalván akkor Vigebius János volt a lelkész, akit később Locsmándon találunk, Rőtfalváról ís Despoth Pál és Gadóczy Péter, Nádasdy emberei halálos fenyegetéssel üldözték ki a lelkészt. A lakosság e hatalmaskodás miatt a grófhoz folyamodott, de meghallgatás helyett a lékai zárda priorja, poroszlókat vévén magához, az evang. paplakot és templomot elfoglalta, a lakosokat pedig a legnagyobb erőszakkal kényszerítette áttérésre. Ettől fogva a rőtfalvai templom is a lékai ágostonrendűek birtokába került,

1 Pörgölény. (Pörgölin, Pilgersdorf, szintén Vasmegyében)' Mint Léka várához tartozó, szintén a Nádasdyak birtoka volt. Ma Eszterházy herceg a kegyura. Első ismert nevű lelkésze Pyrus Benedek 1596. írta alá hítvallási iratainkat. De már 1597. és 1598. Altenmarckter Vida volt a pörgölini lelkész. A papmarasztás miatt itt is gyakoriak voltak a változások, mert 1600 után már ismét Kappelmann Mátyást találjuk itt. 1610-ben Summerauer János a pörgölini lelkész, aki 1618. Kethelyen (Neumarkt, Szalonak mellett), 1619. pedig Kukméron szolgált református esperesség hatósága alatt. Ebből azonban nem következik, hogy általa is aláírt hítvallási iratainkat megtagadta volna. Fivére Summerauer Kristóf szentkúti lelkész (ad S, Fontem, Németujvár mellett) volt ugyanakkor,

2 1617, május 24-én a csepregi zsinaton a meisseni Lichten1 Eht. Emi. 82. Ker. jkv 295. 317. 443. 473. 2 Eht. Emi. 55. 56. 59. 61.65, 136. 146. Adattár VIII. 29. 31. 52, 53. Hist. Dipl. 74. 109. Zsilinszky III. 205.