Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

írja nejének: „Apám tömlöczét ís az Leokát ís ne hagyjuk."

1 Evang. lelkész bizonyára már a nádor idejében is volt Lékán, de név szerint sem ismerjük őket. Fia Nádasdy Ferenc 1586. dec. 6-án Horváth Stansith Gergelytől a Szepességből kér lelkészt Lékára is : „Az prédikátorok dolgának végére mentem, három kellene, az egyik Lewkára, ki bátor csak tiszta német lenne. Ennek lenne jövedelme 4 köböl gabonáig, annak felette keresztelő, eskettető pénze. El lehet rajta annyira való jövödelme vagyon ... ha mikor az jámborok magam segítsége nélkül szűkölködnek, bennem meg nem fogyatkoznak." Első ismert nevű lelkésze Algerus János, ki 1596. írta alá az Egyesség Könyvét, Második a pfalzí származású Ott Márkus, ki 1608. április 17. írt alá ugyanoda. Az iváni zsinaton 1603. dec. 3, Muraközi György és Kőszeghí Balázs espereseket azzal is megbízták, hogy a Lékához és Borsmonostorhoz tartozó gyülekezeteket is meglátogassák, 1612-ben egy tudós külföldi magiszter ismét a lékai lelkész, M. Unger Menyhért (Biberacensis, Svevus), Valószínűleg lékai pap volt 1613. a brassói erdélyi szász Kerts János ís. 1637-ben Vogel Tivadar volt a lékai lelkész, aki Duojchich János tiszttartó, Sankó Ferenc várnagy és Nagy Bálint vícecastellanus jelenlétében szerepel Kraganich Lőrinc katonának holttányílvánítása ügyében. Mikor a Nádasdy grófok Lékán tartózkodtak, akkor a rendes német lelkész mellé egy magyar vendégszónokot is hívtak, így például a fiatal Nádasdy Ferenc gróf is 1641. szept. 17. Lékáról írt Godí Imre csepregi lelkésznek s felkérte, hogy a jövő pénteken estvére jöjjön Leukára oly készültséggel, hogy szombaton és vasárnap a predíkálást véghez vihesse." A csepregi ispánnál, Végh Is'tvánnál rendelt számára szekeret.

2 Két év múlva azonban Nádasdy áttért és Lékáról a német lelkészt is elűzte. De a kiküldött második kir, bizottság, mely a lékaíkat Németkeresztúron 1646, nov, 18, hallgatta ki, a templomot az összes egyházi javakkal visszarendelte nekik. Ez alkalommal a lékai evangélikusok a bizottság előtt is meg-, egyeztek abban, hogy templomukban ezután is, mint eddig, mind a két felekezet, tehát a római katolikusok is tarthatnak a szokott ünnepnapokon istentiszteletet. Az így visszanyert joguk1 Vasvárm. monograf. 63. Bpesti Hírlap 1915., 135. sz. Bunyitay, Eht. Emi. III, 173. Nádasdy csal. lev. 9., 56., 91. Történelmi Tár. 1911., 443., 458. 2 Ráth Gy. Lám Sebestyén hitvitája 11.1. Eht. Emi. 55., 60., 62.. 63„ 212. Ker. jkv. I. 50., II. 152., 295.