Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

miatt egyházkövetésre Ítélték, Valószínű, hogy a már betegeskedő Erdődy grófné halála után nyomban megszűnt Lövőn a gyülekezeti élet. Most is bizonyára csak a kastélyban tarthattak istentiszteletet, mert Musay tudósítása szerint még 1646-ban misés pap foglalta el a templomot, S a kerület 1650, is felpanaszolta a nádor előtt, hogy a lövői templomot, bár visszaítélték, még sem kapják meg. Az 1662, évi sérelmek között Lövő már nem említtetik, ebből is azt kell következtetnünk, hogy innen már jóval korábban kellett Vajdának eltávozni,

1 Nemeskér. Előbb Horpács, később Lövő filiája. Az iváni zsinat 1603, utasította az egyházlátogatókat, hogy nyomozzák ki, melyikhez tartozik. De két ízben már a XVI. és XVII, században anyagyülekezet is volt. Horpácsi régi tanuk vallomása szerint a horpácsi ágostonrendüek középkori klastroma is a nemeskéri határban épült. Midőn ennek köveiből „a nagy kegyességű patrona" a horpácsi templomot építtetni kezdte, s a kőhordás alatt a hetedik szekér a nemeskéri falu helyén eltörött, ezt isteni Ítéletnek vette és Nemeskéren is épített egy kápolnát. E szerint ez utóbbi egy idős volna a horpácsi templommal, s ebbe a kis templomba jártak a nemeskériek a reformáció korában is. A római katholikus világból maradtak és voltak itt még 1633-ban is kelyhek, melyek közül egyet „Bécsújhelyen eladtak és a templom felit csinálták belőle" ; két ampulla „kikből mosdottak és ittak az papok" ; két oltáröltöző, két papöltöző, mind a kettő bársony és a kámsa fehér bibor volt, földig való sűrű ráncos; és a hiúban valami fekete ruha, kit barát ruhának hívtak, továbbá casula, stóla, alba"» de Kériék házával együtt elégett. Itt kisebb nemesi családok laktak, a Kéri, Mikó, Gallen, Vajda, Semberger stb. családok, akik később Nádasdy haragjától is meg tudták védeni a gyülekezetet. A 78 éves Tóth Mihály horpácsi lakos még jól emlékszik, hogy lelkészeikeit, Alsólendvai Pétert, Kóla Jánost, Donghó Gergelyt, Eőri Pétert, mind ő hordozta Nemeskérre, mint filiába és több tanú is vallja, hogy Nemeskér Horpács filiája volt. De Kosztoláni György (Budaeus András ujkéri lelkész neve után) 1596 és 1598 között mégis mint nemeskéri lelkész irta alá az Egyesség Könyvét. Ekkor tehát egy rövid időre anyagyülekezet volt. Kosztoláni jelen volt 1604. okt. 11. a sárvári zsinaton. Prágai András, ki Szenczí Molnár Alberttel 1615. járt Heidel1 Eht. Emi. 54. 58. 60. 63. 68. 77. 85. 100. 129. 130. 137. 139. Hist. Dipl. 70. Adattár VI. 43. Ker. jkv. I. 64. 68. II. 291. 329. 346. 359. 505.