Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

nevü fia a Kaboldi nevet vette fel. Unokája Kabódi Textoris Menyhért pedig soproni kirurgus volt és krónikát irt. Utódjául Musay püspök 1647. Büki Györgyöt avatta fel egyházasfalvai lelkésznek. 1651—54-ig Fisztrovics György, a későbbi püspök volt itt lelkész, akit 1661. Kőszegre hívtak meg, 1669-ben pedig Deselvics István esperes lett az utóda. A gyülekezet a nagy üldöztetésig (1673) fennállott. Utolsó lelkészét Pásztory Zsigmond és Rábi István horvát lovasokkal annyira megkínozták, hogy állítólag az áttérési ígéretet is kicsikarták tőle.

1 Horpács. A középkorban itt, valamint a sopronmegyei Márcfalván, az Ostffyak őseinek, az Osl nemzetségnek voltak birtokai. Ezek adtak birtokrészeket Horpácson már 1230. a csornai premontrei rendnek és a márcfalvi ágostonrendűeknek ís. Az utóbbiaknak zárdája is volt Horpácson, de elpusztult. Gyöngyösy Pál prépost (f 1857) tévesen közli, hogy a premontreieknek fiókprépostságuk is lett volna Horpácson. Némethy Lajos a márcfalvi prépostság történetirója mondja, hogy a Széchenyi grófoknak Horpácson szép kastélya van, ez valószínűleg a zárda köveiből épült. De késő románstilű temploma, mely Rómer, Stessel és Pasteiner szerint a XIII. század közepén épült, még áll s méltó versenytársa a jákí templomnak. Az eredeti építkezésből, sajnos, csak főkapuja s belsejében néhány oszlop maradt fenn.

2 A reformáció korában 1541—43. Erdősi Sylvester járt itt, kinek a közeli Gógánfán birtoka is volt. Az 1631. évi egyházlátogatás alkalmával a 78 éves Tóth Mihály egy régi emberre, Cankó Pálra, a predikátorság jobbágyára hivatkozva (aki szintén régi emberektől hallá) vallotta, hogy a horpácsi templomot „a nemeskéri határban lévő régi barátok ott levő klastromából építették ide." Egy „némi nemű nagy kegyességű patrona" építtette a templomot „klastrom formára" és fehér barátokat hoztak bele ; „Sziget veszedelme előtt való időben mentenek el innét a barátok és azután fogva mind prédikátorok laktanak innét." E tanúvallomás szerint a régi ágostonrendű zárda pusztulása után egy kegyes patrona új templomot épített „klastrom formára" s ebbe fehér, vagyis pálosbarátokat telepített a XV. század végén vagy a XVI. elején. E kegyes nőt én Kanizsay Lászlóné Drágfi Annában, Nádasdy Tamásné anyjában (második 1 Eht. Emi. 59. 79. 81. 132. Adattár VI. 52. 166. Payr S. Erdősy Sylvester János 29. Payr, Sopron eht. 362. 1. Das verwirrte Ungerland. 1683. 387. 1. Radvánszky, Magyar csal. élet III. 276. 1. Ker. jkv. 33. 215. 2 Századok 1900. 444. Thirring G. Sopron és a magyar Alpok. 170.