Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

1612-ben Kis Bertalan csepregi rektort avattatták fel maguknak a szakonyiak, aki 1614-ben mint szakonyi lelkész írt üdvözlő verset Zvonarics Imre csepregi esperes műve elé. Szakonyból Nagyczenkre, majd pedig Sárvárra távozott. Fiatalon választották kerületi jegyzőnek és püspöknek. 1621-ben Albini Márton volt a szakonyi lelkész, kit 1646-ban Bobán találunk. 1628—30. években Kőszegi András lelkészkedik itt s az 1628. évben egy ismeretlen nevű szakonyi tanító is jelenvolt a csepregi gyűlésen. Kőszegi utóda Galli János volt, akinek özvegye 1647. mint szakonyi predíkátorné és mint tanú szerepel Chernél Miklós táblabíró szolgálójának, Sánta Dorottyának házassági perében. 1646-ban a szakonyi születésű Fábri Istvánt hívták meg Lozsról. 1651—59. Fábri Gergely a lelkész, akit ide avattak fel s kerületi aljegyzőnek is megválasztottak. Es 1666—69. Laurentius János lelkészt találjuk itt. Szakony igen sok lelkészt nevelt az egyházkerületnek, így például Odor István patyí és Ensel János meszleni lelkészt, valamint a Szakonyiak ároni családját. Kerületi gyűlés is sok volt itt, így például 1644. 1651. 1654. 1655. 1660. 1662. 1667. Ezek közül különösen az 1651. évi volt igen népes, melyen 111 magyar és 19 német lelkész jelent meg. A gyülekezeti élet itt egészen a nagy üldöztetésig (1673.) fennállott.

1 Keresztény. A XIII. században a soproni johanniták birtoka volt. 1483-ban az erélyes Albert rendfőnök szerezte vissza ezt is a rend számára. A XVI. század elején csak 14—16 porta volt az egész faluban. 1633-ban Nyéki Vörös Mátyás, a kiváló soproni keresztes pap és író telepíté be újra. Ekkor a jobbágyokkal kötött szerződés szerint „sok esztendők alatt pusztán állott faluhely" volt. Puszta volt a szentegyház helye is. Evang. lelkészt is csak ezen új betelepítés után hívhattak. 1642-ben Gomboth Mátyás volt a lelkésze, akit 1646. már Páliban találunk. 1653-ban pedig Rotarius Jánost avatták fel ide lelkésznek. Musay Gergely 1646. évi naplójában a Felsővidék elfoglalt gyülekezetei között említi s 1661. évi jegyzékében is felsorolja a még fennálló egyházak között.

2 Ujkér. A XVII. században mezőváros (oppidum), melyben vármegyei gyűléseket is tartottak. Régi gyülekezet, mert a hívek már 1604. is a régi időket emlegetik. S ekkor Báthory Erzsébet 1 Eht. Emi. 45. 58. 60. 67. 73. 75. 80. 86—97. 128. 130. 132. 152. 161. 162. 174. Masznyik, Egyesség könyve 167. Ker. jkv. I. 48. 96. II. 21. 284. 359. Fabó, Codex Dipl. 44. Adattár IV. 49. VI. 75. 2 Payr, Soproni ehk. tört. 12. 13. Eht. Emi. 79. 137. 146. Ker. jkv. II. 202.407.