Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

Ság. Régi neve Nagy-Ságh (jkönyveinkben Nemes-Ságh is) s két filiája: Kis-Ságh és Simonháza. Az 1599. adólajstrom szerint már 1599. volt Nagy-Sághnak evang. lelkésze. 1631 előtt Sutoris Miklós nevű lelkészük ismeretes, aki Sajtoskálon gyóntatta Pálfi Fábiánnét Szabó Gergely házában. 1626. Csapur Jánost avatták fel sági lelkésznek, de nem tudjuk, nem a vasmegyei Ság volt-e ez. Kis Bertalan püspök 1631. máj. 10. volt Ságon egyház­látogatáson, amikor Újvári András volt itt a lelkész, akit később Ostffyasszonyfára hívtak meg s 1646. esperesnek választottak. Jelenvoltak 1631-ben mint patrónusok: SághiIstván, Ferda Mátyás, Kis-Sághról Czompó András és Simonházáról Bátsmegyei János (de Nagysziget). Mivel Nagy-Sághnak több volt a lakossága, úgy állapodtak meg, hogy a gondnokot (aedituus céhmester) csak minden harmadik évben válasszák Kis-Sághról. A gond­nokok tisztségét illetőleg az 1625. évi máj. 15. kibocsátott körlevélre hivatkoztak Bátsmegyei egy ón baptisteriumot aján­dékozott a templomnak és egy táblát csínáltatott az oltárra, melyen a feszület és a feltámadás vagyon kiábrázolva. A kehely, melyből Sutoris lelkész gyóntatott, Rajki Istvánnál maradt. A paplaknak erdeje, rétje és 12 hold földje volt, mely „a pap dió­fájáig" terjedt. A lelkész két vasárnapon Nagy- és Kis-Sághon prédikált, a harmadikon pedig Símonházán. Az ískolaház a plebániaházhoz ragasztatott volt, de mivel „félelmes mind a plebániaház, s mind a templom tőle", lebontatták s a parochiális földek végében épült csordásházat rendelték iskolaháznak. Az iskolába német gyermekek is (cserébe adottak) jártak. Szent Gál kakasa és sabbathalis is járt a tanítónak. 1 1632-ben a sárvári születésű Textoris Györgyöt avatták fel ide lelkésznek, akit azután Kaboldra hívtak meg. Ezt nem sokára Dobroni Gábor lelkész követte, akinek 1635. szenve­délyes peres ügye volt Ferda Mátyás patrónussal. A ságiak Ferdát a rőjtöki gyűlésen azzal vádolták, hogy a lelkészt és tanítót üldözi és háborgatja, e miatt már maradásuk sincs a gyülekezetben. El is határozták, hogy „ a többi parochiális patró­nusok tartozzanak nemesi szabadságuk rendi szerint mind prae­dikátorok, oskolamesterek és deákok oltalmazását magokra fel­venni." De Ferda 1635. nov. 12. a Ságon tartott kis gyűlésen visszafordította a vádat Dobroni lelkész ellen, aki őt folyton szidalmazza. Most is a szent szék előtt töröknek merte károm­1 Eht. Emi. 69. 97. 128. 131. 133. 134. Adattár VI. 36. 59. 66. VII. 103. Sopron eht. 362. A jkönyvekben Simonháza mellett Simaháza is olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents