Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.
hívott zsinatot pedig igen súlyos okok (a Fekete István püspök ellen emelt vádak) miatt kellett elhalasztani. Geresdnek így egészen 1673-ig megvolt a vallásgyakorlata. Nemesládony. Négy filiája: Pórládony, Tompaháza, Berekalja, Mesterháza. Az adólajstrom szerint Pórládonynak 1595. már evang. lelkésze (concionator) volt. Első ismert lelkésze baranyai Máté 1628-ból, aki 13 évig viselte- itt hivatalát s 1635. már miskei lelkész volt, A ládonyiak őt halála után 1651. is nagy hálával és kegyelettel emlegették mint „szegény Máté prédikátort, aki sörény ember volt". Baranyai idejében tanítója is volt Ládonynak, mindketten jelenvoltak az 1628. évi csepregi zsinaton. 1631-ben, midőn Kis Bertalan járt itt egyházat látogatni, a lelkész Skriba János volt, akit a kerület 1632. Dozmatra rendelt, s akit később 1646. Szoporon találunk. A gyülekezet kiválóbb patrónusai: Szemerei István de eadem, Keresztúri Pál, Balogh alias Molnár János táblabíró, Mesterházy Mihály és Benedek, Tompa Péter de eadem, táblabíró stb. voltak. A templom kelyhét Adorján Balázs Klimpán lakó Földi Györgynek adta el. Fodor Benedek is adott el egy kelyhet és papi öltözeteket. A régi plébánia felház volt, a mostani iskolaház mellett. A paplakot a régi plébánia telkén építették s ebbe egy Dávid nevü lelkészt szenteltetett fel a gyülekezet elsőnek. Iskola itt eleitől fogva nem volt, „hanem lelki búzgóságból a fára épített a prédikátori ház mellé. 1638. már Kopcsányi János volt a lelkész, akit 1625, avattak fel Koroncóra s 1631. még Sajtoskálon volt. Ez ellen jún. 19. vizsgáló bizottság jött ki és Balogh Molnár János táblabíró ezelőtt vallotta, hogy ő Bán István céhmester kezéhez 50 magyar forintot fizetett oly célból, hogy ezen a prédikátori házhoz földet vegyenek. Ügy látszik, a lelkésznek erről kellett elszámolnia. 1647, jún. 25. kerületi gyűlés is volt Nemesládonyban. 1646-1654. Lasnár Gergely, 1654-65. pedig a jeles Zvonarics Sámuel volt itt a lelkész és esperes, aki előbb Szentivánfán (1647—54) később pedig Meszlenben (1665—69) és Mihályiban (1669—1673) működött. 1664-ben Rakicsányi István volt a ládonyi lelkész, akit 1652. Szentgyörgyre avattak fel s 1664. Légrádra vittek el lelkésznek. Nemesládonyig már nem ért el Nádasdy keze s itt a nemesek oltalma alatt az evang. gyülekezet egészen a nagy üldöztetésig fennállott, 1 Pórládony és Mesterháza fíliáknak 1651, pere is volt az anya1 Eht. Emi. 69, 81, 94, 129, 130. Adattár VI. 75, 76. Egyet, levtár la 7, 95.
