Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

bői azt kell következtetni, hogy az endrédi gyülekezet előbb a közeli Fertőszentmiklós filiája volt. Klaszekovics lelkész 1606. a ker. gyűlés előtt panaszolta be a petőháziakat és endrédíeket, hogy tartozásukat nem fizetik. Első lelkészeit név szerint sem ismerjük. Kis Bertalan püspök 1631. márc, 31. tartott itt egyházlátogatást. Ekkor Szeredi Gáspár volt a lelkész, Kuszlics György a bíró, Budesics György a gondnok, Szergény bírája Kis Tamás, gondnoka Somogyi János, Endréden a paplakot a gróf úr (Nádasdy Pál) adta a gyülekezetnek. Annyi szántóföld és rét tartozik hozzá, mint a többi házakhoz, az épület javítása és fenntartása a hallgatóság kötelessége. A lelkész a filiákba is kijárt istentiszteletre. Az 1646. évi bizottság megengedte, hogy evang. lelkészt hívhatnak és Musay püspök még 1661, is az anyagyülekezetek közt említi,

1 Hímód. 1596, Komáromi István volt a lelkésze. 1603-ban Klaszekovics István és Tétényi Dániel esperesek tartottak itt egyházlátogatást. Musay 1646, évi naplójában már csak úgy említi mint Csapod filíáját. De 1659. szept. 8, Tükörös Györgyöt mégis ide avatták fel lelkésznek. (Emi. 55, 137, Ker, jkv. 50. 489). Csapod. Az adólajstrom szerint már 1595. evang. lelkésze (concíonator) volt. 1600 körül Kőszegi Lőrinc volt a lelkésze, aki 1628. Faradon szolgált. Tanítója jelenvolt az 1628. évi csepregi zsinaton. 1603-ban Klaszekovics és Tétényi esperesek tartottak itt is egyházlátogatást. Az 1631. évi egyházlátogatáskor Nárdai Miklós volt a lelkésze, nemes Szalay János mint patrónus említtetik, a falu bírája pedig Kálmán Tamás. Iskolát csak mostanában építettek a paplak, templom és temető mellé. Itt a patrónus urak éppen úgy tartoztak szántással és kaszálással, mint a többi hallgatók. Sedecima is jár az „életbűi", előbb a bárányból is megadták, de ez Madarász Miklós idejében elveszett. Filíái Göbös, Vitnyéd és később Himód. 1633-ban lelkészt kértek s a kerület Podrianics Máté pinnyei lelkészt rendelte ide. De alig jöhetett el, mert 1634, Ujkéri Miklós volt a lelkészük, ki ez évben meg is halt s a kövesdi esperest és újkéri lelkészt küldték ki, hogy az özvegy és az árvák részét megítéljék, 1641-ben Szemenyei Benedeket avatták fel csapodi lelkésznek. Az 1646. évi bizottság a csapodi templomot is visszarendelte az evange1 Mohi A. Horvátok bevándorlása 1533. 10. 12. Hist. Dipl. 72. Adattár VI. 15. Ker. jkv. I. 125. II. 21. 33.