Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

Keglevícsné vette oltalmába. Rusanics tiltott időben eskette Dragonis Istók leányát és Nádasdy Ferenc országbíró emiatt a a püspököt vonta kérdőre,

1 Zsebeháza. Eredetileg Tótkeresztúr filiája volt. 1647. jún. 25-én a nemesládonyí kerületi gyűlésen azt kívánta Tótkeresztúr, hogy a zsebeháziak, mivel a lelkész szolgálatában harmadosak, a templom és paplak építésében is ilyenek legyenek. De nem vállalták el, mivel kevesen vannak és nincs erre elég anyagi erejök. A keresztúriak a zsebeháziak templomi székeit is elbontották, de a kerület kötelezte őket ezeknek megcsínáltatására. 1660-ban is a zsebeháziakat még együtt büntették a tótkeresztúriakkal. De 1674, és 1680. már külön lelkésze volt Zsebeházának is.

2 f) Fertőszentmiklós és vidéke. Fertőszentmiklós. A kapuvári urodalomhoz tartozó virágzó mezőváros volt, melyben a vármegye is sokszor tartotta gyűléseit. A kerületi jegyzőkönyv is mint „fővárost" említi Sárvár, Csepreg, Kőszeg, Pulya, Czenk és Űjkér mellett. Földesurai a Nádasdyak és Bezerédyek voltak. Bezerédy György mint a Nádasdyak követe volt jelen a zsinatokon 1639., 1641. és 1643ban. Itt volt birtokos Wittnyédy János is, István atyja, akinek második nejét, Bezerédj Annát az itteni templom sírboltjába temették 1643. febr. 22 (f febr. 16). Itt élt és 1665. ápr. 17. itt halt meg Wittnyédy Pál is, István fivére.

3 Első ismert lelkésze Klaszekovics István (alias Plondínus) volt, ki már 1596, az Egyesség Könyvének aláírásakor is itt működött. Az adólajstrom szerint is már 1595. volt evang. lelkésze, ki évi 2 forint adót fizetett. A tanítója ugyanekkor Szennyesi Ferenc. Iskolája jó hírnevű és az elsők közül való, melyet messze vidékről is felkerestek. Szőts Pál 80 éves lövői lakos mondja az 1631. évi egyházlátogatáskor: „Ezen a földön az én emlékezetemre elein csak Sárvárott, Csepregben, Kőszegen és Sopronban volt, ezenkívül sohul nem volt iskola, hanem rendeltek azután Szentmiklósra, Lozsra és Lövőre." így tehát a szentmiklósí iskola is a legrégíebbek közül való. 1599-ben Berdóczy István a rektor, 1602-ben Kopácsi István, akinek idejében 1 Emi. 78. 90. 133. 138. Ker. jkv. 360. 411. 485. 2 Spat. Füz. 1863. 553. Prot. Eht. Adattár III. 16. Ker. jkv. 283. 3 Adatt. V. 70. 72. VII. 40.