Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

a helyén állott s ebben egy István nevű volt a legrégibb ismert evang- lelkészük úgy 1600 körül- A lelkész halála után Ládonyi Demeter nem akarta, hogy a paplak pusztán álljon s a disznópásztornak adta lakásul, a kert alját pedig azóta a pap rétjének nevezték. A háborúk miatt lehetett a lelkészi hivatal üresedésben. Az egyik tanú szerint Ládonyi a kastélyát is a templom köveiből építette. A második ismert Pál nevű pap Ládonyít ezért kérdőre is vonta: „Miért cselekedte ezt Kegyelmed, hogy az templombúi építetted az kastélyt, nem leszesz nyomós az kastélyban." Ládonyi azután meg is hagyta a feleségének, hogy a templomot megépítse. Ez az első Pál akkor volt lelkész Mihályiban „mikor a ráczok jártak erre". Az új paplak azután a falu közepén épült a templom mellett. Ez a templom pedig „az kastély ellenében napkelet felől az falu közepiben" állott. Iskolát csak későn építettek „az régi papság helyén". 1654-ben Csóka János volt a tanítój ok. Pál papot Odor Balázs (ki 1654. évi kihallgatásakor 75 éves volt) hozta Mihályiba „mikor az ráczok reánk jártának". Pál pap idejében Kisfaludy Balázs földesúr eszközölte ki, hogy a lelkész minden második vasárnap Kisfaludra is kijárt prédikálni „de azelőtt csak harmadosok voltának". Kis Gergely házában is jártak ez ügyben és a prédikátor is ott volt. 1628-ban Szeredi Mihály volt Mihályi lelkésze, akit 1612. Tétényre avattak fel. 1630-ban Ladányi Miklós lelkész volt itt. 1631—46. Hegyfalui Pál a mihályi lelkész, de az első Pál nevű pap nem ez volt. Ezután a buzgó Szentmiklósi János került ide, aki még 1665. is Mihályiban volt esperes. 1674-ben Zvonarics Sámuel, 1680. pedig Horváth György a lelkész. Egyházlátogatás 1654. volt Mihályiban, melyen résztvett Kisfaludy Gáspár földesúr is és Vadosfa részéről Radó János gondnok. Ennek adatai a II. korszak történetébe tartoznak. A két filia, Kisfalud és Vadosfa viszonyát hosszabb pereskedés után 1665-ben rendezték véglegesen.' Tótkcresztur. 1617. az alsólendvai Göncz István, 1631-ben Völcsey István, 1642-ben Gomboth Mátyás, 1651-ben Keresztúri Miklós, 1654-ben Balogh Miklós volt a lelkésze. Ez utóbbinak külön jobbágya is volt a parochia fundusán. 1651-ben a kerületi gyűlést is itt tartották. Zsebeháza 1647-ben a filiája volt. 1660. a csornai prépost tartott itt egyházlátogatást s mivel a keresztúriak 1 Eht. Emi. 63. 72. 133. Adattár III. 16. VI. 186. Ker. jkv. 366. 422. 527. Spat. Füz. 1863. 553.