Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyüjtemény a Dunántuli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. kötet. Sopron 1910.

VI. Wittnyédy István soproni ügyvédnek egyházi és iskolai ügyekre vonatkozó levelei. (1651-1669.)

martyrizálnak, és kegyelmed jelenlétével ő nagysága nem kevéssé alleviáltátott. Kötelességemnek meg akarván felelnem, nem akartam kegyelmedet nálam és magamat kegyelmednél feledékenységben juttatnom s egyszersmind arról is tudósítanom, hogy Istennek kegyelmes gondviseléséből, kegyelmed szolgái jó egészségben vagyunk.. . Az esős idők miatt a szőlők igen meggyöngültek, rothadni és az földre igen hullani kezdettek, melyre nézve az szüretet el kellé kezdenünk egy kevéssé talán szokott üdéje előtt, de igy is főborok lesznek és feles; ha bécsi kegyelmed beszéde szerint, valamit akar az oda be való szükségre nézve vétetni, ne késsék sokáig, mert tartok attól, árosabbak lesznek, mennél továbbra halasztja kegyelmed. Az mi szentegyházunk végett való processus csúfos terminusokban vagyon Muffey uramék miatt, az várast, status lévén, minden diplomák, constitutiok, törvény és ország szabad­sága ellen porrá akarják csinálni, azt suadeálták ő felségének, mint földes ur, az várossal ő fölsége mint jobbágyival proce­dálhat és erre nézve, praeteritis et sepositis ordinariis Judici­orum terminis, in facie loci per non observationem commis­sionis, et admissionis Commissariorum in poena eriminis laesae Majestatis, igyekeznek convincálni őket, jus Patronatus­ságokat vélek elvesztetni, az szentegyházról való declaratiót tőlük elvenni, az tanácsot reformálni, és valahány ezer németre való quartélylyal angariálni. ítélje meg kegyelmed, micsoda hazafiak ezek; — bizony, ha az szegény uram (Zrinyi M.) őket sokszor meg nem akadályozná, üdőnap előtt rontanák el országunk szabadságát; ilyenek, uram, ezeknek az mi nyomorult országunk hátra levő igen kevés szabadságát rontó planétáink­nak operatiói; de elhigyjék, mivel uram igazán és szentül segéti ez dolgot, és vagyon, ha lassú is, hová támaszkodnunk, itt is reá találnak, és az árnyékuktól meg nem ijedünk; az mint hogy minden consultatiójok annyit ér, mennyire ember az misét existimálja; kinek tovább való kimenetele mi leszen, jó alkalmatossággal tudósétani fogom kegyelmedet. Szomorú hirt hallottam kegyelmetek tájáról, hogy Isten az kegyelmed méltán magasztalta kegyelmes ifjú asszonyát*) 25. Septembris kivette volna ez árnyékvilágból és igy az kegyelmetek kevés ideig való gyönyörködtető örömét ily nagy szomorúságra fordétotta volna; jütt azután más hir is, hogy semmi nem volna az aránt és hogy ő nagyságok az fejedelem­mel való esmeretségért Tasnádra készülnének. Adja Isten, ugy legyen, szivem szerént kivánom; de uram, ha megholt, azt gondolja, ember és az halandóság alá vettetett volt és ennek *) Rákóczi Zsigmond feleségének, V. Frigyes pfalzi választó­fejedelem leányának, Henrietta hercegnőnek haláláról szól.

Next

/
Thumbnails
Contents