Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyüjtemény a Dunántuli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. kötet. Sopron 1910.

V. II. Nádasdy Ferenc gróf levelei az áttérése előtt és után való időkből.(1636-1668.)

az ura szállását s szép és jó alkalmatosságot szerzett neki s mindeneket elrendelvén meg mindjárt vissza ment. Kárpitokat, ágyakat mind maga rendelt el. . . Ez volna im a módja, fiam, a dolognak. De talám van még ott kinek kedveskedni s mi már az öreg ember számban levén, míg élünk, éljünk, a mint élhetünk..." Tört. Tár 1901. évf. 372. 1. c) Nádasdy Pál, fiainak, Ferencnek és az 1631. máj. 11.. született Tamásnak ajánlva imádságos könyvet ír és ád ki: „Áhítatos és buzgó Imádságoc. Csepreg 1631. írtam Sárvárott Szt. Iván hónak 2. napján 1631." (Szabó K. R. m. k. I. k. 598.) — Lethenyei István csepregi pred. és senior Hutter Lénárd müvét lefordítva (Szentirásbeli hitünk ágai) Csepreg, 1635. gróf Révay Judithnak, Nádasdy Pál özvegyének ajánlja „ki az Aug. Cunfessiót velünk egyetemben tartja". (Szabó K. R. m. k. I. k. 626). — Fiának, Ferencnek fentebb közölt levele szerint 1636. márc. 9. még az anya akarja, hogy az általa fordított prot. polemikus művet sajtó alá adja: „Illustrissima Domina mater animum induxit, ut praedicta Fidelis Admonitio typis mandetur." d) A még fiatal özvegyet Esterházy, gróf Forgách Ádám felvidéki kapitánynak és tárnokmesternek szerzi s e fényes házassággal áttéríti. Eme alkudozásokról írja haza Esterházy a feleségének Keresztúrról 1638. máj. 5, ahol Forgách Ádámmal együtt az özvegynek vendége: „Mi ide Keresztúrra békével jöttünk s örömest is láttak bennünket. Még valami híjával van a dolog, ma innét el nem mehetünk. Ha azért Bécsből érkeznék valaki az atyafiak közül, kérni kell, hogy utánunk jöjjenek. Jókor jönnek még, mivel mai napját gondolkodásra vette az asszony, noha volt több napunk is egynél a gondolkodásra. . . E mellett Ádám atyánknak gyűrűje sincsen. Kér igen, hogy adjunk kölcsön egyet neki, kit fel akar váltani ezután. A melliket gondolnánk, azért hadd hozza ide Zsiga (a kárpitos vagy szolga). Noha talán nem fog szükséges lenni, mindazáltal ne fogyatkozzunk abban is meg, ha a szükség kívánja." Esterházy másik levele e tárgyban, melyben nejét az özvegy házassága és hitehagyása miatt a Nádasdy urodalmakban támadt zavargásról értesíti: „Körösetúrott 1638. ma csütörtökön. Nekünk tegnap napestig mind dolgunk vala itt. Sok volt a gonosz ember, kiket a pokolbeliek segítettének. Azon éjjel, hogy ide jöttünk, csak nem minden asztagit fölégették s a kastély is félelemben volt. Sárvárott is neki gyújtották a vár mellett való várost s több égett el benne hetven háznál azon nap. Kivel igen rémítették az asszonyt, hogy ez gonosz jel legyen. Minden felül reá gyűlnek szolgái is és ríkatták s ijesztgették a nyavalyást. Hogy azért elhányjam ezeket az akadékokat is — noha nem örömest — de ebédig meg kölle