Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyüjtemény a Dunántuli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. kötet. Sopron 1910.

IV. Gyülekezetekre és egyházi személyekre vonatkozó kisebb forrásiratok a XVII. századból.

86. Ezt semmi okból el nem tagadhatod. Sőt csak hiában hímezed-hámozod, Gonoszságodat csak hogy palástolod, Mert téged furdal lelki gondolatod. 87. Mert épen volna Keresztúr és Csepreg, Nem pusztult volna Lövő és Pereszteg, Lánzsér lakóknak nem lett volna vesztek, Megmaradt yolna békével a község (Kőszeg?) 88. E mai napon magad jobbágyi is, Épen volnának nyavalyások ők is, Meg nem égtenek volna faluid is, Jobb állapottal volna a Lánzsér is. 89. Ha Ferdinándnak idegen nemzetet Nem kértél volna e földre idegent, Fajtalan, buja, parázna kozákot, Mostan is épen állana jószágod. 90. Be ha lett volna ennek oly nagy haszna, Fejedelmére nézendő jó volta, Dunán innen erős város hogy elromla, A községnek is vére hogy kiomla. 91. Ha kérdi Isten Eszterház te tőled: Miért rontál el annyi sok lelkeket? Mit felelsz neki ? Mert mind megöletted, Szörnyű halállal őket elvesztetted. 92. Megrémülsz mindjárt, magad nem mentheted, Mert elkárhoztat lelkiismereted És téged vádol udvari sereged, Sok keresztények kiontatott vérek. 93. Exceptióid nem használnak neked, Mert jól látta Isten a te álnok szived, Volt szomszéd urakkal való egyességed, Te hozád e földre a nagy irigységet. 94. Boszút áll Isten rajtad mind ezekért Megbüntet téged özvegyért, árváért, De kiváltképen gyenge szép szüzekért, Szüzességüknek megrontatásukért. 95. E szörnyűségnek segítő társai Ferdinánd hada, lengyeli, kozáki,*) *) Wittnyédy 1657. irja: Ez desperatus lengyelek megmutatták, mint bánnak hazánkkal, ha hozzá férnek; az mi földünkön Csepregen is tudnak hirt mondani az emberek az lengyel vitézségről. W. levelei I. köt. 71. lap.