Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyüjtemény a Dunántuli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. kötet. Sopron 1910.

IV. Gyülekezetekre és egyházi személyekre vonatkozó kisebb forrásiratok a XVII. századból.

26. Ebben a házban annyi bő vér vala, Mely az embernek inát éri vala, Mert az ellenség senkit nem szán vala, A vérontásban gyönyörködik vala. 27. Megholt testekből tüzet raknak vala, Tűz fej-aljának azt rendelik vala, Fatörzsök helyett azt tevének vala, A megholt testet igy perzselik vala. 28. E szörnyű dolgon kicsoda nem sima, Ily sok ártatlan lelket ki nem szánna; Sőt még a pogány tatár is sirhatna, Ha midőn ilyen rettentő gyászt látna. 29. De Ferdinándnak kemény szívű hada Nem szánakodik kegyetlen kozákja, E gonoszságban szolgáló horvátja, Eszterháznak is magyari dandárja. 30. E szörnyű dolgok a templomnál lettek, FelsÖ templomhoz innen mind felgyűltek, Kiket utczákon találtak, ölettek, Házban, házkívül egyaránt lövettek. 31. A dühödt harag mikoron felgerjed, A természet is ott nagyobbra terjed, Az ellenség is e képen elszéled, Egész városon mindenütt elterjed. 32. Itt a piarczi templom kerítését Ostromiák szörnyen benne való népét, Es környül fogták Répcze víz mellékét, Igy próbálta meg ki-ki vitézségét.*) 33. A szegény község belül megrémülvén, Nagy veszedelem Ő fejeken lévén. Szót ád ki nékik: csak kegyelem légyen, Megszűnik belül a lövés e képen. 34. De az ellenség álnok ravaszságát, Most kimutatá képmutatóságát, Mert meg nem száná község nyavalyáját, Szüntelen való sok, nagy kiáltását. 35. Egy akaratból azért elvégezték, Hogy kerítését templomnak megvegyék, A benne való népet mind megöljék, Senki személyét ők itten ne nézzék. *) Ez alkalommal esett el Collaltónak öt muskétása és sebesült meg huszonöt embere, a mi ó't felettébb felbőszítette.