Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. június - Könyv- és folyóiratszemle - Margócsy József: Jegyzetek Makarenkó könyvéhez
329 maguk a gyerekek követelték meg az újonnan jöttéktől a legszigorúbban a tiszteletadást a nevelők, a vezetők iránt. (S hányán vannak ma nálunk nevelők, akik a „demokrácia” szót sóhajtozva átallják diákjaikat figyelmeztetni arra, hogy pld. vegyék ki a zsebükből kezüket beszéd közben, álljanak fel ha belépnek stb.!?) * * # Sokszor elfárad Makarenko a küzdelemben, de mint etikai lény, mély íbelső erkölcsi tartalékával tudja magát erőltetni a továbbiakra. Ilyenkor sajnáltam, hogy nem volt mellette a vallás ,vigasztalása. — Különben a vallás kérdését nem feszegeti. Ilyenkor nem megbeszélő stílusban ír, hanem csak megállapít, kijelent. Számára természetes életforma a vallás nélküli élet, a pap nélküli házasság, az áldás nélküli aratás. * % Makarenko Anton Szemjonpvics (1888—1939) 1920-ban megindított Gorkijról elnevezett telepéről írt beszámolója nemcsak pedagógiai szakkönyv, hanem íróember munkája is. Gyakran találunk elragadó lírai részletekre (ábrándozások egy vetőgépről, az új telepről, másutt eleven humorral jeleníti meg a telep egy-egy alakját vagy jelenetét (a részeg termésbeszolgáltatók, a falusiaktól elszedett pálinkásbutykosok esete, stb.). Szatirikus hangon bírálja saját és társai munkáját, elöljáróinak és a külvilágnak a gáncsoskodásait. S ilyenkor nagy haraggal tud írni az okoskodó tanfelügyelőről, aki nem ismeri a barométert. Vannak persze kérdések, melyekre ő sem tud megnyugtató megoldást ajánlani, mint pld. a koedukált nevelésre (nem oktatásra). A könyv fordítója általában friss nyelven adta át Makarenko valószínűleg síintén élénk, beszélt stílusban írt lapjait. Itt-ott becsúszott ugyan néhány értelmetlenség, de ennél jobban fájlaljuk azt, hogy nem volt a könyv végén egy jegyzet-szótár, mely a szovjet élet számunkra még nem ismert, lefordíthatatlan kifejezéseit és rövidítéseit magyarázta volna meg. Van már olyan modern orosz könyv, ahol ilyesmi az olvasó nagy hasznára van (IIf- Petrov: A szovjetmilliomos). Az ilyen jegyzeteket t. i. magába a fordítandó szövegébe nem lehet beleilleszteni. * # # Ha szavakat akarnánk hegyezni, azt mondhatnánk, hogy ez a könyv megmutatja: miképpen kell egy ilyen telepen nem ,,javítva-nevelő”, hanem „nevelve-javító” intézetnek lennie. Példát mutat arra, — s így lesz belőle a gyakorlati nevelés kézikönyve — hogy nemcsak „tanulj jobban”, hanem „taníts jobban”: „nevelj jobban” mozgalmat is indíthatnánk — belső szükségképpen, nem külső elbírálások miatt. — S aki aztán semmiképpen sem akar
