Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. január - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Dr. Reök Iván: A nemi élet etikája
147 nem az ismeretek halmozására törekszik, hanem a könnyen elévülő ismeretanyagon az önálló problémamegoldás mindig új élményét csillogtatja meg. Bakai/ Éva. A nemi élet etikája , A nemi élet a legbonyolultabb, a legösszetettebb emberi tevékenység. Tudósok, művészek foglalkoznak vele, könyveket töltenek meg a róla szóló írások. És ebben az összetett és szövevényes teljességben nem kicsiny probléma a nemi élet etikája. Hogy az erkölcs a nemi élettel a legszorosabb kapcsolatban van, azt minden ember tudja, hiszen az ember kora gyermekkorában az erkölcsiség kérdésén keresztül legelőször a nemi élettel találkozik. (Amikor a fejlődő, serdülő, magáraeszmélő emberpalánta hallja ezt a szót; erkölcs, ez már a nemi életre utal, úgyhogy kétségtelen, hogy az erkölcs és a nemi élet kapcsolatban vannak egymással). Hogyha természettudományi szempontból nézzük a kérdést, akkor először is azt, látjuk, hogy a nemi élet szorosan összefügg a biológiai élettel. Nemi élet, sexualitás sehol máshol nincs, mint a szerves lények birodalmában. Ahol organizmus, szerves élet van, ott megjelenik a nemi élet, mert ez szolgálja az élet folyamatosságát, új egyének létesülését, a szaporodást, vagyis az élet önmagát biztosítja a nemi életen keresztül. Ez jogosít fel bennünket arra, hogy egészen az élet gyökeréig nyúljunk le és a legegyszerűbb életet vizsgáljuk meg. hogy ott. vájjon milyen formában jelentkezik a nemi élet. x Az élet legegyszerűbb, legdifferenciálatlanabb megjelenési formája az alacsonyrendű állatokon és növényeken észlelhető. Ezeknél a nemi élet egészen egyszerű funkció, olyan életjelenség, melyet maga az élet végez. Az élet önmagát szaporítja, önmaga folyamatosságát biztosítja. Biológiai szakkifejezéssel élve azt kellene mondanunk, hogy a nemi élet ezen a síkon reflex tevékenység, mert, reflex tevékenységnek nevezzük azokat az életfolyamatokat, melyekben az egyénnek semmi szerepe nincs. De menjünk egy lépéssel tovább. A magasabbrendű állat- és növényvilágban már azt látjuk, hogy ez a reflextevékenység megmarad ugyan mint alap, de valami ráépül. Ezt a valamit nem lehet máskép nevezni, mint ösztönös tevékenységnek, mert az élet továbbvitelében. az új utódok létrejöttének biztosításában már a fajnak is van valami szerepe. A rovarok ösztönösen rakják le petéiket. A szitakötő például röptében szórja le petéit, mikor csillogó vízfelület fölé kerül. Vagyis a nemi élet második állomása már emeletes épülethez hasonlít, melynek fundamentumát a reflex-tevékenység, az egyetemes élettevékenység képezi, emeletét pedig a faji tevékenység, az ösztö-
