Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. augusztus - Ifjúsági irodalmunk - Groó Gyula: Utazás a föld körül
20 Pergusson doktor ötheti léghajózását, s a két világháború minden tengeralattjáró kalandja sem tudta elhomályosítani Némo Nautilu- sának nimbuszát? Roch Miklós fulgátora aligha versenyezhet az atomfegyverekkel s az Indiát bejáró Gőzház szánalmas kísérlet a modem harckocsik és terepjárók mellett, mégis jobban érdekelnek minket korunk csodáiról beszámoló képeslapok tudósításainál. Felnőtt fejjel is szívesen menekülünk a vernéi világba, korunk riasztó jelenségei közül. Elsősorban talán az a magyarázata, hogy Verne Gyula pompás mesélő, a mesét pedig minden ember többre becsüli a legérdekesebb valóságnál. A valóság túlságosan a bőrünkre ég, a mese pedig andalít. Ennek csupán élvezői, annak szenvedői is vagyunk. Az emberiség mindig szívesen telepedett le egy-egy mesélő lábaihoz. A könyörtelen valóság talán elviselhetetlen volna, ha nem sétálhatnánk át néha a mesék színes birodalmába. Az ember örök ösztönét, a vándorösztönt is kielégít azzal, hogy hősei mindig úton vannak. Utaznak föld alatt és föld fölött, teveháton és vasúton, a holdba, vagy a föld közepe felé. Mint modem Lucifer szüntelen új tájakra, új kalandra visz, s mi szívesen szegődünk utitársul. Nem ez a fausti vonás teszi von*óvá, amit egyik filozófus korunk embere legjellemzőbb vonásának tart ? Valami vágyódás a határtalan, a végtelen után. . Ezzel egy olyan légkörbe vezet, amelyről hetven évvel később hangzott el Wendel Villkie híres mondása: oszthatatlan világ. Verne hősei már ebben az oszthatatlan világban élnek. Es ez nagyságának titka ma is. Valami csodálatos nagy egység fogja össze ezeket a hősöket és embereket. Regényei, hol a legsötétebb Afrikában, hol Amerika metropolisaiban, hol az orosz steppéken, hol a végtelen óceánon, tudósok laboratóriumaiban, majd valami ismeretlen szigeten, — sőt nem egyszer a világűrben játszódnak. S ami a föld egyik sarkában történik, arról a távíró szárnyán, a vaspálya s a gőzösök útján értesül az egész földtebe. A felfedezések nagy századában Verne ujjongva fedezi fel s járja be nemünk lakóhelyét: a földet, az egy világot. — Képzelete átrepül országok s földrészek határain, szemlélete globális, sőt univerzális és kozmikus. Mennyi tanulnivalónk van tőle éppen nekünk, magyaroknak, akik az extra hungariam bűvöletében oly hajlamosak vagyunk malomaljai politikát folytatni s nem látni tovább a szomszéd falu határánál 1 Mire van annyira szükségünk, mint arra, hogy megtanuljunk „kontinensekben és évszázadokban“ gondolkodni! Ha Verne oeuvre-je az egész világ, akkor témája nem kisebb, mint __ maga az emberiség. Az oszthatatlan világban az egyetemes emberiség: ez a vernei kaland színtere és szereposztása. Hősei között akadnak oroszok, angolok, kínaiak, magyarok, amerikaiak és ausztráliaiak. Nemzeti szükkeblüség és soviniszta nacionalizmus nem köti
