Evangélikus Nevelő 1947-1948

1947. augusztus - Evangéliumi neveléstudomány - Groó Gyula: Nevelés és evangélium

5

szigorú fegyelmezés tartsa kezébe az emberbőrből minduntalan kitörni készülő fenevadat.

Mit tartunk a nevelőről? Démiurgoszi méltósággal embereket lágy viaszként formáló lélekidomár, bűvösszavú hamelni patkány- fogó, — vagy csak egy szürke fogaskerék a nevelési gépezetben? — Titanizmus gőgje tölti el szívét, — vagy alázat és önfoírálat? Mindenttudó polihisztor-e vagy eljutott az ignoramus et ignora- bimus bölcseségére: tudja, hogy semmit nem tud igazán, mert „rész- szerint való .bennünk az ismeret“. 3). Növendékeinek ura és zsarnoka, vagy barátja és idősebb testvére, aki a több tapasztalat és ismeret jogán és kötelezettségén vállalja a kíVáncsi ifjúság kielégítésének szolgálatát? Tekintély, vagy szabadság elve. érvényesül-e a nevelésben elsődlegesen ?

Mindez ellentéteken, különbözőségeken felül minden nevelés feltétele végül is, az ember többé-kevésbbé nevelhetőségében s így a nevelésben, — sőt esetleg a nevelés mindenhatóságába vetett hit. Az ember nevelhető, — mert természettől fogva jó. Ez az emberszemlélet áll jószerint minden pedagógia hátterében.

A nevelés tartalma: az értékek. A kultúra, amit ismerni érdemes; az erkölcsi értékek sora, amit élni kell. Persze itt is minden nevelési rendszer 'világnézete szerint állít fel más és más értékelési rendet Idealizmus és materializmus, individualizmus és szocializmus (kollektivizmus), nacionalizmus és internacionalizmus, vallásosság és szekularizmus a maga módján ismer el s tart kívánatosnak értékeket nevelése tartalmául.

* * *

Mi az evangélium? Az evangélium Isten igéje. Isten kijelentése az ő igéjében, Isten tulajdon beszéde Jézus Krisztusban. A viva vox evangelii, a Deus ipse loqucus. Az evangélium szemlélete gyökeresen más* mint általában mindenféle emberi szemlélet. Az embert és világát Isten felől, Istennel való összefüggésükben nézi. Mint Isten teremtését, aminek léte alapvetően Isten felől meghatározott, s annak értelme IstentőL és Istenben, a Jézus Krisztusban van.4) Felelőssége Isten előtt való ,s így feltétlen és következményeiben sorsdöntő. Az evangélium értékelésének mértéke nem a tér és az idő, hanem a végtelen és az örökkévaló.

Mikor evangéliumról szólunk a törvényre is gondolunk; Isten igéje csak ott örömhír, ahol már meghallották az ítéletet és felette megszomorodtak. Csak azokat lehet megvigasztalni, akik sírnak. A törvény azt mondja, hogy az embert és világát végzetes katasztrófa érte. Rendeltetésének útjáról, amiért teremtetett letért, kizökkent. Nem csak olyanformán azonban, mint aki az útról letéved s útbaigazítva egy kis kerülővel mégiscsak célhoz érhet. Hanem úgy, mint mikor egy égitest siklik ki pályájáról s meteorrá válva égve, bomolva rohan a semmibe. Ha csak valami roppant erő meg neüi állítja s újra be nem fogja értelmes keringésre . kényszerítvén...