Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. május - Időszerű kérdések - Egyházi iskolafenntartói jog (folytatás)
281 pozsonyi, linzi békében újra meg újra kapnak ugyan biztosítékokat a protestánsok jogaik védelmére, de azok csakhamar üres papiros-ígéretté foszlottak, a való élet kegyetlenségei vei- szemben. Az iskolafenntartói jogában szorongatott magyar evangélikus egyháznak még külföldről is voltaik segítői. Az országos gyűjtésiből felállt lőtt eperjesi gimnázium megalapításéhoz (1666.) a svéd király is hozzájárult adományaival, azonban az állaim 1671-ben Spantkau császári tábornok útján fegyveres erővel elfoglalta azt. Ugyanígy végeztek légy veres erővel isikolafogladásokat szerte az országban, s százával eslek áldozatul iskoláink az álltam iskolafenntartói jogot megvonó önkényének. Az 1674-ben összeült pozsonyi rendkívüli törvényszék elé 700 prédikátort és tanítót idéztek meg, akinek javarészük evangélikus volt. Akik megjelentek, azokra a legnagyobb szenvedések vártak, börtön, száműzetés, gályarabság. Csak Thököly szorongató támadásainak hatására biztosította újból az 1681-i soproni országgyűlés a vallásszabadságot, -s közte az iskolafenntartói jogot is, azonban az 1691 -i Expl-anatio Leopoldina már csak az airtikuiláris helyek száméira biztosítja e jogot. 1715-ben az országgyűlés a király főfeilügyeleti jogát a protestáns iskolákra is megállapította, ennek eredményeképpen számos iskolát bezártak, vagy alacsonyabb fokra szállítottak le. A külföldi kapcsolatok fenntartását is lehetetlenné akarta tenni Mária Terézia alatt az 1752-i országgyűlés rendelkezése, ami érzékeny veszteséget okozott, hiszen a protestáns iskolák szellemi és anyagi felerősödését szolgálták a külföldi kapcsolatok. FELVILÁGOSODÁS. Az iskolafenntartói jog történetében1 új fejezetet nyit a felvilágosodott abszolutizmus, amely először jelenti ki a történelem folyamán, hogy az iskola: politician, állami ügy, s nem ecdesiasticum. Az állam felismerve az iskolázás nagy jelentőségét, a kulturális élet szuverén irányítója kíván lenni. Az 1777-ban megjelenő Ratio Educationis legfontosabb alapgondolata az egész ország nevelésének állami felügyelet alá helyezése. A 04, § értelmében nemcsak a katolikus, hanem a merni katolikus iskolákra íiézve is ugyanazokat a lantárgyaikat és ugyanazt a „normát“ teszi kötelezővé. A tanítás ellenőrzését a királyi tanulmányi főigazgatókra bízza. A felekezeti torzsalkodást szigorúan lillja, mert a tanulóik és tanítók ugyanazon uralkodónak az alattvalói. A felekezeti békére tehát az államiótet szempontból van szükség. Általában minden téren az állam érdekének szempont jak veszi figyelembe a Ratio Educatiouiis, ami különöseit a hasznossági szempontok alkalmazásánál lesz szembetűnő. A jó állampolgár a nevelés- célja. Ezzel megtörtént a székuláris iskola aUqmetése. Az evangélikus egyház a Ratio Edu- catonist, mint a rendeleti kormányzás termékét és az iskolai autonómia megsértését soha kötelezőnek el nem ismerte, hanem a bécsi és .linzi békében nyújtott iskolai önkormányzati jogára hivatkozott. II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelet-e noha nagy feltűnésit jelentett országszerte a protestánsok számára, azonban megtiltja a tanulók gyűjtését iskoláik céljára s kiköti, hogy a népet nem terhelhetik meg 'túlságosain az - iskola fenntartásával. Amikor a császár 1782-ben a magyar Ratii-ot elvben megerősíti, kérik a protestánsok az állami felügyelet alól való mentesítésüket. Hosszas tárgyalások után a császár elvben a protestánsokra- is ráfcény.szerítette az állami felügyeletet, -s ha időközben bekövetkezett halála ímeg nem akadályozza, az állami tantervét is ráerőszakolta volna a protestáns iskolákra. Az iskolák
