Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. április - Könyv- és folyóiratszemle - A dzsungel könyve. Könyvujdonság
2bT mondái őse Romulus. Nemcsak emherei le náciéil gyűri maga alá, hanem meghódítja a természetei s úgy teljesíti a. Teremtő parancsát; ..uralkodj...“, hogy közben nem vét a természet törvényei étién. A hindu mitológiának, színpoempás dzsungele, tökéletesen tükröződik Kipling fantáziájának ezüstös Vaimunga folyamában s köziben egyre (ragyogóbb, mélyebb és mesésebb lesz. A favágók fűzénél megölte Sir Khán Mowgli apját, a fiúnak is életén" tör, s a férfi bátorság és a vérbosszú törvénye kötelez. Mowgli, igaz, erkölcsi I örvényekkel állá támasztható okokból, de mégis a „szemet szemért, fogai fogért“ elv alapján állva, bosszút áll a tigrisen, az őt magából kivető dzsungelén és a falu álnok, kicsinyes népén. A bosszú gondolata az, ami Mowgli- ban nagyon is emberi. Ez a vonása anár megsérti a természet törvényeit: az ember eltér az ösztönösen! ölő fene vádiak tói, tudatosan áll bosszút s ez a kétélű fegyver sebzi ineg őt magát is. Alakja mégis 'felülemelkedik a termt* szeti etika vonalán, s ami benne a többletet képezi, az a ragaszkodás és szeretet vonása. Ez a lelkes és fabró érzés nemcsak a hindu kasztrendszi-r korlátáit veti meg, de szinte ember és állat között seim isimer különbséget. A teremtményt értéke szerint, önmagában becsüli. Néha ügy látjuk, mintha Mowgli kísérői is a törvény alapjául szolgáló etikai ideák megtestesítői, vagy ezek fonákjai volnának. Bagéha. a fekete párduc, a méltóságteljes hősiesség, Akela, a farkasvezér, az elszánt bátorság. Baaló a medve, a farkasok esetlen iskoHaánestere az elvont bölcseség, Kaa, az óriáskígyó a ravasz gyikorlati ész, — Sir-Khán, a tigris bosszúálló kegyetlenség, Tabaqui, a sakál az alattomos talpnyaló jellem megtestesítője. Mégis, ha mélyebben vizsgáljuk a dolgokat látnunk kell, hogy mindezek szereplők jellemének csak felépítményei. Alaptónusuk az emberre vonntkoztaiottságuk, Mowgli iránti gyűlöletük, vagy szeretőtök, A gyermek iránti szeretet festésére Kiplingnek egészen különleges, meleg színei vannak Ez formálja karosszékké az óriáskígyó testét, melyben megpihen a fáradt kisfiú, ez teszi cirógató kézzé a medve rettenetes mancsait, ha a gyermekhez nyúl, puha sinio- gatóvá a félelmetes erejű farkasok bundáját, s fehérré a feketepárduc szívét. Mindezek mögött pedig ott érezzük a természeti törvények Alkotóját, aki ott áU gondviselő szeretet ével Mowgli mögött akikor is, mikor a vele ellenséges farkas tábor szemei gyűlölködve foszforeszlkáirrak a fokele éjszakában, mikor a hindú falu népe karóhoz köti, hogy megölje az „emberfarkast“, mikor a tigris üvöltő torlka várja a Vamumga halálszalkadékában. Baghéra .ó testament um jellegű véres-áldozata még a szürke polgárjogot is csak ideig-óráig tudja biztosítani Mowgli számára a dzsungelben, de állal- I est véreinek szeretete erősebb az áldozatnál. A ikiüldözött Mowgli uralkodókéul fér vissza az őserdőbe. Mindezekből a film, csodás színpampája elleniére is keveset mutatott. A történés középpontjába állította a falusiak kincsrablásának epizódszerű’ jelenetét, s .míg a hindii falu és az őserdő egymás mellett és egymás ellen lepergő éleién keresztül bemutatta a kétségtelenül súlyos morális igazságot „nincs • vadabb állat az embernél“, — Kipling könyvének szeretethangja elhalkult. Az Írás ádáz tusaik között is mély és diadalmas békeosendjél a filmen elnyomta a vadaik üvöltő rohanása, (tefálltcsordák dobogása, égő óriásfák ropogása. Az ordító vizuális szépségek letoimpították a lélek szavát. A film mégis döbbenetesen időszerű volt. 'Ki ne ismerte volna fel a természet rendjét is megváltoztató babonás és pénzéhes hindú faluban napjaink nagy erdőtüzét, a háborút felidéző világot. Mintha Mowgli szavain
