Evangélikus Nevelő 1947-1948

1948. április - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Elefánty Sándor: A Major Testvérek játékos módzseréről

246

1. Szóképböl szoLag és huny elvonás. Tökfilkó hogyan mondhatta virág nevét? (vi—vi—vi—vi—vi, vagy v—v—v—v—v stb) Először csak inikáhb megmutatjuk és 'később 'magától megy. Majd felismerések.

2. Összetevés. Később ezen a tököm a központi játék nevét látás után kirakjuk.

<7) Az egész (játékos cselekvések, felfedezés) ismételt átélése. Összefoglalás, áttekintés a játékok segítségével, de kiemelünk közben néhány szóképei (duda) és tárgyképel (,.d‘‘). Szemléltetjük „Imre igen integet“ mondás- képet papírszalagon. Tedd Imre nevét a szalagon lévő Imre névre'. Imre fényképét (i) tedd a szalagon lévőre! Aztán ezt folytatjuk más sorrend- bcn is. A duda nevét tedd a duda játék mellé. Az Ágnes fényképét tedd a virág nevében látható fényképe mellé stb.

III. CSELEKVŐ ÉLÉS AZ ISMERET BIRTOKÁBAN.

a) Cselekvés az alaki cél érdekében. Ezért a fokon utánzó mozgásokat végzünk. (Imre, Ágnes kukucskálja a madarat.) Örülünk Kaimpós bácsival együtt a szabadulásnak. Közlekedési játékot játszunk. (Megtanulunk kezdő fokon önmagunkra és egymásra vigyázni.)

b) Cselekvés, gyakorlás más sorrendben. Egymásra helyezési játékok, (játék tárgy, játékkép, szókép, mondásikép.) Egymás mellé helyezések.' Soraliko- tásként. A gyermeket az elvont, de tárgyra emlékeztető betűképpel megajándékozzuk. Ezzel a különböző térmértékű felismeréseket gyakoroljuk.

e) Kapcsolódó foglalkozások. Spontán rajzok: 1. az aranykertről, 2. az egyes játékokról. Rajzfüzetbe, vagy tiszta papírlapra, tetszés-szerinti nagyságban. (Kisebb, nagyobb mértékére felhívjuk a gyermekeik figyelmét.)

Ennek a foglalkozási körnek a lezárásánál még felsoroljuk röviden az átmeneti szóiképriek alkalmas szóanyag egy részét: cica, ül, őz, fut, fej, üzlet, láb, ökör. kút, tyúk, kéz, gőz, ló, pad, olló, tó, fa, ház, szem, szekér stb.

Major testvérek.

I Major-testvére* játékos módszeréről

Az Evangélikus Nevelő f. évi I—Il-i számában olvastam a Major Sámuel és László játékos olvasástanítási módszeréről (1887—1929. bizonyosan1 apai kísérleteik idője?), a módszert alkalmazó három kartárs nézetéről, gyakorlati eredményéről, törekvéséről, gondolatairól.

< Örülök a lkát kartárs törekvő buzgalmának, a kipróbálók készségén, kik nem elgáncsolni, de előbbre akarják vinni a vállalkozás sikerét. Ma ez is eredmény.

Hozzászólok én is módszerükhöz. Annák idején majd 20 évig (1919— 1938.) a Decroly globális „ideo-vizuülis szóképes“ imlódszer szerint dolgoztam a debreceni evangélikus iskola I. osztályában állag 36—40-es létszámmá'!.

A Major-féle játékos módszer is Deorolyé, uneslerséges eszközökkel (állandó és járulékos), bővítve.

Eljárásomat, módszeres munkám leírását „A Jövő ttjain“ 1930. évf. 259-—263. lapján találja az érdeklődő: „A gyermek cselekvő munkája az alva - sástanításban“ cím alatt, részletesen kötetnyi tanmenetemben van megírva.

Ha az akkori eredményeimet összevetem a Major-féle módszerrel, tervvel, az állandó és játékos eszközökkel, azok készítési módjával, hiányos 5 nem áttekinthető leírás után azt állapíthatom inieg: három gyemnek (Antal.