Evangélikus Nevelő 1947-1948

1948. április - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Major testvérek: A játékos módszer (folytatás)

243

d) Bevezetésként megjelennek a játéktárgyak is. Szerepük.

A játéklángyaik megjelenése és használnia, minthogy azokhoz (pl. Imre, Antal, Agnes, Ferkó) történések, mesék tartoznak, már elő van készítve az eddigieknél. Az aranykertről szóló, vagy más központi szerepű, megjelentető mese pedig szinte hívja és az előbb említett játékok Iköré csoportosítja a , többi játékot is. Néhány játék tárgy már a legelső napon megtörtént csoportjátékban is nyert alkalmazást. Pl. Szemlbekötősdinél a „giling-gaiang“, az autós játéknál a „duda“, a cica szóképénél az „egér“, stb.

Ezenkívül a játék tárgyak összefogják az eddig gyakorolt képességéket. Bennük, velük, általuk játszani, cselekedni kell és lehet. Nevük van. Mondóka kapcsolódik hozzá. Beszélni kell róluk és beszéltetni általuk. Képszerű felismerésüket is gyakoroltatjuk. Ez azonban már később távolabbra mutató szerepű lesz, ugyanis ebből indul .ki az értékelő folyamat, ami elvonást eredményez. Az átmeneti szóképek segítségével gyűjtött szóké]) alapanyag lehetővé leszi, hogy a térben érzékelhető alak (értelem) és anlnak ábrázolása között most már lazábbá válik a kapcsolat, az összefüggés. Így tehát nem az egész

lesz azonos, hanem annak legfeljebb egy része, melyben már új megfigyelni

való és más jellegzetességű részek foglaltatnak. Elválik tehát a játéktárgy teljes alakja a játéknév teljes szóbeli formájától és ezen a fokon már csak a szókezdet jelzi, csupán képletesen a szökóp egész értelmét. Pl. Imre, itt

már csak a kezdő i“ emlékeztei a jelentésre. így ez az asszociáló«, mely

a játéktárgyhoz köti a játéknév szóképét, a képtől teljesen független megjelenésű, és mégis az egymásra vonatkozó szókóp asszociációk felé az utolsó előtti lépcső lesz.

Erre is sor kerül már az első napokban. Azonban a játékok köré csoportosuló, képzettársító tényezőket még csuk inkább egymásra vonatkoztatjuk. Kiépítünk. Elvonást legfeljebb értékelés beállítás segítségével csákó« a magánliangzók helyére sorolt szóképeknél végzünk előkészítéskép. Majd egy- egy játéktáTgy .köré csoportosítva a névben foglalt betűket vonjuk el a játékkor alapján. Egyben (ki is rakjuk megjelenítés céljából. A játéktárgyra és betűre emlékeztető (képszerű) ábrázolásra vonatkozik az értékelés. Ilyenkor a név csökkentését térbelileg is érzékeltetjük a szóképen. A haladás: szókép, szótag, hang. (Imre, im-ri. i.) Ezután' mindegyik rész felismerését bőségesen gyakoroljuk.

e) Ugyan milyen foglalkozási sorrend szerint próbálkozhatunk az egyik'első tanítási napont

Ügy gondoljuk az előbb elsorolt a), b), c) pont mein szorul bővebb magyarázatra. Talán elégséges is volna a leírás, a pedagógus tapasztalat, vála- minl a múlt számban közölt általános vázlat, mégis bátorítás céljából közöljük az alábbi foglalkozási sorrendet. (Osztott iskoláknak.)

1. Játék az udvaron. Szabadban. (Réten, füvön, ha lehet.)

2. Játék a teremben kapcsolással. (Pl. tűz-tűz és egy játóktárgyat rejtünk el. Megtalálás után azt megbeszélve azzal játszunk. A „duda“ esetében autóst játszunk. Ebből következik az utcai közlekedésen alapuló játék. (Autósok, gyalogosuk. Rendőr helyett megjeleniik „Imre“.)

3. Mese és a vele kapcsolatos foglalkozások.

4. Utalások, vegyes tevékenységek az iskolai élettel kapcsolatban. A kő- , vetkező napokban a mese szerepe változó lesz. (Visszaadás, eljátszás,