Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. április - Evangéliumi nevelők - Booker T. Washington a munka pedagógusa
236 a pedagógiáé, amely később helyet biztosított neki a neveléstörténetben. Washington csakugyan eljutott Hamtonba. Már mint serdülő fiúban is akkora akaraterő lakozott, benne, hogy minden akadályon diadalmaskodott. 800 kilóméternyi út at kellett megtennie. Fele úton elfogyott, az a kis pénzecskéje, amivel útrakelt. Nem csüggedt el. Szolgálatba állt s megkereste a még hiányzó útiköltséget. Végre dobogó szívvel elérkezett a hamtoni néger iskola hatalmas épületi elé. Kérte, vegyék föl a növendékek közé. Nem volt valami bizalomgerjesztő. Piszkos is volt, rongyos is volt. Próbára tették. Rábízták egy nagy terem kitakarítását. Megállta a próbát. A szigorú tábornokáénál jó iskolába járt. A háziasszony, aki megtekintette a kitakarított termet, megelégedetten mondta: „Ügy látom, fölvehetjük." Két évet töltött Washington Hamtonban. Tanult és még keményebbre edzette akaraterejét. Mivel teljesen szegény volt, már szürkületkor talpon kellett lennie s késő éjfélig dolgoznia, hogv munkateljesítményével megadja annak az ellenértékét, amit, az intézettől kap. A hamtoni iskola csak a szó tágabb értelmében volt iskolának nevezhető. Nem az volt a célja, hogy tudós embereket képezzen. Ellenkezőleg. Megalapítójának, Armstrong tábornoknak, az volt a célja, hogy ügyes iparosokat neveljen. A rabszolga-fölszabadítás után ugyanis csapatostul tódult a négerség a tudományos pályára. A hamtoni iskola ennek a beteges áramlatnak akart, gátat vetni. Washington jelleme nagyot nőtt a két év alatt, Armstrong tábornok és munkatársai, akik egész életüket a néger faj megmentésére szentelték, mély hatást gyakoroltak a minden szépre, jóra fogékony fiú lelkére. Eltökélte magában, hogy ő is mások javának szenteli életét : pedagógus lesz. S Isten csakugyan nagy és szép, ezekre áldást árasztó munkára hívta el. Hamtonból rövid időre visszakerült Maldenbe, ahol tanítós- kodott, de Armstrong tábornok, aki felismerte lelki és szellemi kiválóságát, csakhamar visszahívta Hamtonba, Még két évet töltött szeretett és tisztelt mesterének oldala mellett, 1881-ben — azt lehet mondani, elég korán, hiszen még 24 éves sem volt — elkerült oda. ahol élete nagy müvét megalkotta, mely világhírűvé tette nevél. Meghívták ugyanis az Alabama állambeli Tuskecbe, hogy ott Armstrong tábornok elvei szerint iskolát alapítson. Washington elment s megmutattta, hogy méltó volt a bizalomra. Nem várta kényelmes jól fölszerelt iskolaépület. Alabama állam csak épen a tanítók fizetésére adott segélyt, Eleinte bizony olyan helyiségben kellett tanítania, ahol, ha megeredt az eső, esernyőt kellett a feje fölé tartania a tanítványok egyikének. Nemsokára szert tett azonban egy elhagyatott, elhanyagolt, farmra. Valóságos romhalmaz volt ez a farm. De Washington tűrhető iskolává építette fel tanítványai segítségével. Ezek a nehézségek még nem a legnagyobbak voltak azonban. Sokkal nehezebb volt. megérttetnie magat néger testvéreivel. Egy részük, a néger parasztság annyira elfásult a rabszolgaság évszázadai alatt, hogy nem is vágyódott arra a jobb emberi sorsra, amelyre az iskola akarta elsegíteni. A városi négerség viszont valósággal falta a modem kultúrát. Megvetette a testi munkát. Másoknak parancsoló,
