Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. február - Időszerű kérdések - Dr. Zábrák Jenő: Versek március 15-re - Embermentés
189 imádkozó Petőfitől tanuljuk meg keveset imádkozó magyarok a másokért való imádságot. * -X- *' Petőfi nevel, írtam a cikk elejére. És most a végén az a kérésem: engedjük, hogy Petőfi bennünket is neveljen és tegyünk meg mindent, hogy a magyar if júság igazi nevelője lehessen Petőfi. Zacher Lajos. Versek március 15-re A centennárium évében segítségére szeretnénk sietni kartár- sainknak azzal, hogy közöljük azoknak a költeményeknek a jegyzékét, amelyeket márciusi ünnepélyekre s .általában az évfordulóról való megemlékezés alkalmaira ajánlunk. Elsősorban természetesen Petőfi jön számításba. Mivel az ő verseit ismerteknek tételezzük fel, most csak az újabb költők néhánv versére hívjuk fel a figyelmet: Juhász Gyula: Az ismeretlen katona, Március idusára, A munka, Dózsa feje, Petőfi-centennáriuim Fiatalság, Munkások a hídon, Emberi hitvallás, A tápai Krisztus, Új vallomás, A magyar ifjak éneke. — Reményije Sándor: Zászlótartó leányok. — Illyés Gyula: Két március, Ozorai példa, Láthatár, Hazám. —Ady Endre: Dal a hazugság-házról. — József Attila: A legutolsó harcos, Levegőt. Ez a néhány vers természetesen csak általános tájékoztatásul szolgál, s korántsem jelent teljességet. (—) • Embermentéi „Avagy őrizöje vagyok e én az én atyámfiának ?“ Erre a kaini kérdésre a keresztyén ember csak igennel felelhet: igen, felelős vagyok' Isten színe előtt az én. felebarátaimért! Azok, akik rendes polgári otthonban, meleg családi környezetben nőttek fel, el sem tudják képzelni, hogy mennyi nyomor és szenvedés van a világon. Csak néha, többnyire hírlapok hasábjain hallanak arról az „alvilágról“, amellyel mindennapi találkozása van annak, aki mint büntetőbíró, hivatásánál fogva évtizedek óta ott ül a mellett a sötét folyó mellett, amelyben az emberi bűn és nyomorúság áradata hömpölyög. Sokszor eszembe jutott már a görög bölcs keserű mondása: „Szenvedés és véletlen szülötte az ember, legjobb az embernek meg nem születni és ha már megszületett a korai halál.. .“ Mi azonban, akik keresztyéneknek mondjuk magunkat, nem tehetjük magunkévá ezt a pogány életbölcseséget, hanem mindent el kell követnünk, hogy harcoljunk a szenvedés és nyomor ellen, nekünk segítenünk kell! Minden szenvedés forrása a hűn. Az embert önzés, durvaság, hiúság, káröröm és egyéb gonosz indulatok tartják fogva. Csírájában mindez megvan már a kisgyermekben is, amelv nem hajlandó első szóra, vagy éppen magától megosztani csemegéjét, játékát a másik-
