Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. január - Nevelés a világban - hírek mindenfelől - Benedek Vince: Romok felett
159 dék volna a világ többi egyháza számára is. Ebben nem a protestáns pedagógiai világnézet lenne a fontos, hanem az, hogy ebben az iskolái nagyüzemben sajátos pedagógiákat kísérletezzenek "ki. Ebben látnám az értelmét. Ügy tapasztaltam azonban, hogy pedagógusaik ezt nem értik meg, mert mindig azt hangoztatják, hogy jó a tradicionális nevelési módszer, miért volna szükséges, hogy valami sajátos nevelést kísérletezzenek ki ?“ Közli: Benczúr László. Romok íeteti*) Mindig örömmel és mégha tódottan olvasom C.salkai Endrének a soproni „Eltűnt házak“-.TÓI szóló megemlékezéseit s szinte ösztönösen várom, mikor kerül sor arra az ősi „eltűnt“ épületre, mely szintén megérdemli, hogy mégegyszer visszapillantsunk rá, mielőtt végleg elbúcsúzunk tőle. Ez az evaiug. Tanítóképezde, mely valósággal hozzátartozott Sopirön képéhez. Jellegzetesen tornyos épülete közel 100 cv óta állt őrt a Deák-tér nyugati szélén s a térnek nemcsak arculatához, hanem hangulatához is hozzáillett. De most mindennek vége. A háború borzalmas pusztítást végzett rajta, Megdöbbenve állunk meg romjai előtt. Megmaradt csonka falait kikezdte a csákány. Eltűnt a kis torony kicsiny .harangjával. Elnémult az örökké búgó orgonaszó, ed az ifjúság gyakorin, hallott ikaréneke. Elszállt a lélek s ittmaradt a ifájó emlékezés. Becsukódott a kapu örökre, mely a homlokzatán büszkén hirdette, hogy 1858-ban épült: Kolbemheyer Mór, Pálffy József és Király József, az intézet egykori alapítói és igazgatói által gyűjtött nagyrészben külföldi adományokból. E jeles pedagógusok vezetése alatt csakhamar országos hírnévre tett szert az intézet. Közel 2000 fiatal tanítót bocsátott ki falai közüli, kik amellett, hogy a kultúrát vitték magukkal 'szerte az országban1, nagy városokba és eldugott kicsiny falvakba, dicsőséget szereztek a soproni névnek. Mindjárt az elsők közül került ki; Péterf.fy Sándor, a „tanítók atyja“, aki az Eötvös-alapot alapította s a budapesti és kolozsvári Tanítókházát. Vele egyidclben Benedek Vince győri, Bakó Sándor soproni igazgatók stb. s azóta is számtalan jeles ‘an.ító és kántor. Ez utóhbiak különösen Kapi Gyula igazgató vezetése mellett nyertek kitűnő kiképzést. Kapi Gyula, aki országos- hírű egyházi zeneszerző volt és méltó utódja Kárpáti Sándor, szintén neves zeneszerző tanítványai közül sok jeles kántor vezérli ina is szerte az országban az ájtatos lelkeket az Ür zsámolyához művészi orgonajátékkal. Ezek a volt tanítványok, ha évről-évre visszajönnek találkozóra az Alma Má'erhez, bizonyára könnyeket hullatnak' a romok teleti, minthogy mi is megdöbbenve állunk és búcsúzóul megkönnyezzük. Ez a pár sor csupán szerény fakereszt akar lenni a romok felett, addig is, amíg megérdemelt márványoszlop kerül a helyébe. Üreg Alma Mater romjaidban is áldjon meg az Ég! * Megjegyzés: Ez a meleg részivé ttel megírt gyász-riport a Soproni ■jság 1947 szeptember 17-i számában jelent meg. A benne szereplő gyászos sorsra jutott „Alma Máter“ pusztulása Dunántúl minden evangélikus tanító lelkében bizonnyal fájó érzelmeket kelt. > Beküldte: Benedek Vince.
