Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. január - Nevelés a világban - hírek mindenfelől - Benczur László: Egyházi iskoláink - külföldi szemle
158 Előttünk áll -egy nép* moly sok tévelygés, bukás után Méze előkészítése ■ lapján, ha nem is örökre, de igent mond mégis Isten szövetségre hívó és törvényt -adó szavára. A regény (inkább történeti novellának nevezhetnénk) erőssége, ennek a népnek löblbezeír évire visszatekintő és mégis koinhű bemutatása. Az író a tetralógia tblytatásaképen láthatóan lbenneé.1 az ókori zsidóság életszemléletében, irodalomkritikai szempontból minden tekintetben csak elismerésre tarthat számot. Ha azonban az evangéliumi iroda,omszean- lélet mikroszkópja alá helyezzük a Törvényt, rögtön szembe fog tűnni annak hiánya, hogy az Istennek a szerző, mintegy másodrendű szerepet ad csupán s ha szól is Jahvéröl, alig mentes hangja az iróniától. Igyekszik minden történés rugóját sokszor erőszakoltan is az Istenen kívül keresni. Mégis az az érdekes, hogy amilyen mértékben a ráció szolgálatúiban áll, ugyanolyan mértékben, ha nem jobban, eltölt az olvasás köziben az a tudat, hogy Isten csodálatos dolgokat művelhet választolt népével, emberével, ha úgy akarja. Így válik Mann negatívuma az olvasó lelkében belső hitéletét gazdagító pozitívummá. Kardos Győző. Nevelés a világban — hírek mindenfeliil Egyházi iskoláink—külföldi szemmel *) „Rövid magyarországi tartózkodásom után nagyon nehéz arra a kérdésre felelnem, hogyan látom a magyar ébredés és az egyház helyzetét. Mégis megpróbálok felelni Krisztusban való testvériségünk alapján. Magyarországra az evangélium nyugatról jött, nagy szerencsét- . lensége azonban az egyháznak, hogy azt nem adták tovább keletre. Keletmagyarországon, ahonnan most jövök, érezhető és tapasztalható az a gát, amely az evangéliumot nem engedte tovább terjedni. Mivel az evangélium vize nem folyt tovább, itt megposhadf és az egyház megmerevedett. Félő, hogy ez az állapot továbbra is fenn fog maradni. A másik tapasztalatom az, hogy ennek az egyháznak nagyon gazdag szervezete van, számos’ intézménye és főleg évszázados, hatalmas iskolái. Ez nagyon aggasztó dolog, mert ha az egyházat valahonnan támadás éri, mindig elsősorban ezt a szervezetet igyekezik védeni és ezért lényeges dolgok mellékesekké válnak majd a harcban s viszont mellékesek lényegesnek tűnnek fel. Sokaktól hallottam azt a kijelentést, hogy ez a szervezet a protestantizmus védőgátja. Dicsekvésképpen mondották ezt. Sajnos azt kell mondanom, hogy akik így grondolkodnnk. azok lelkileg is romok között és teljesen a múltban élnek. Meg kell látniuk, hogy amit. védőgátnak vélnek, az inkább veszedelmet jelent az egyház számára. Arra a dicsekvésre, hogy „iskola-egyház vagyunk“, azt kérdezem. hogy van-e sajátos pedagógiájuk, mert ez nagy érték és aján* Hookendijk holland református misszionáriussal folytattunk nálunk jártában beszélgetést egyházi kérdésekről. Ennek a beszélgetésnek egv részletét közöl jük itt. Érdemes figyelnünk az éles eszű és oekumenikus körökbe» is nagy tekintélynek örvendő hollandus megjegyzéseire.
