Arnd Janosnak az igaz keresztyensegről irott negy könyvei. Jéna, 1741.

Íjuk meg ez iránt ama hu Reváli tanítónak Knoppiu$ Jánosnak 1617. eföt. írásban foglaltatott Arndról tett tanú bizonyságát : Nem tagadom, úgy mond, hogy én magam is azolgkopott voltam, kik, a' Kerefztyén hitet vagy egyedül , vagy kivált képen merő ifme'retben állani gondoljak.’j Azért minden erőmből igyekeztem a Religióban (Fahdtsban) lévő vélekedéseket meg tanulni. Ä Religiánaffummája volt, hogy meg tudném, miként vefzekedtenek, legyen a Fallas er ant. Ezen igen káros tévelgésból engemet (Arnd) iráfi által, mellyekfen az ellen er offen tanít, ki mentett : holott tanítja , hogy ad kegy efég inkák a * Szent életben áll, mint a mellységes tudományban', és hogy az igaz Tneologus (Szent írás Tanuló és Tanító J az 6 halgatoi előtt világofkodif inkab fedhetetlen élettel, mint tudó- mányjal. 2.) Sokan a’kegyes Arndnak könyveiből a*' Bibliai egyugyuséget meg ízeli ettek : holott fókáknál mar úgy telizett , hogy az Illeni Igazságokról váló tanításban más Síppal nem élhetni, hanem tsak Ariílote- leseível és a’ Sckoiaftikuseival. 3.) ízen Könyvben és, a Szent írásban foglaltatott igazság által fokán meg té- rittettenek, azPénitentziának és hitnek útjára vezettet-, tenek, és a’ ízines Kerefztyénségről az igaz Kereíytyén- ségre hozat; attanak. b. e. Pritius az 1704. efztend.ő- béli Editiónak E ól járó beízédében igy ir : Mi fzúksé- gunf vagyon aá foffzóra , holott ad tsekkedetekL fzólnak^ Bizony ez ad Könyv fikakat hozott az 0 idvefégeknef ifnéretére. És ha mind le Írhatnánkmelly ßf/slentelenek az által, az igaz Pénitentziára 's meg térésre, melly ßkjefli bátorságban el mer ült ef az igaüKerefztyénségnekjfméretire, melly fikjunyák, nagyok Kerefztyéni buzgósagra fér kent ettenekés egy fzóval ennyi Kerefztyenség nélkül való Kerejztyénef igaz Kerefztyénef- ke lottenekj abból JzemlatontaFl meg ijmérhctnenlg, az Istennek^ ezen Szent embere a Szent Leieknek^ melly nagy mértékében irta légyen ezt ad jeles Könyvet. Egy Nemes ember C. G. de Sellcmberg 1619. igy irt Levenbakból Arndnak : Hogy néjzoljakjtrról, hogy az én Szivemet u-j formára vette és