Kis János: Luther' Kis katekhizmusának magyarázatja. – 2. kiadás – Pest 1833.

89 sok és különbféle tagjai vágynák, mellyeknek mindnyájuknak hasznát veheti, meliyek az élet* fenntartására szükségesek. Róm. 12, 4. 5. 37. Illih-e tehát eggy másnak azon ajándékokat, melly ekk el kiki bír, irigyelni? Nem; mert az által eggyik a' másik miatt szenvedne 's a' jónak akadály vettetik. 1 Kor. 12,20. 21. 38. Vagy talán a* jóknak külön kell válniok a' roszszaktól ? Szorosan ugyan nem kell velek társalkodniuk, hogy általok el ne tsábíttassanak ; de kulimben a' rosszakat nem kell magoktól eltaszítaniok , mert ugy nem jobbíthatnák őket, a' mi pedig kötelességek. Gal. 6,1. 39. Miért 7iem kell a? rosszakat magunktól eltaszítanunk és elvetnünk ? 1. Mivelhogy belőlról nem esmerjiik őket; az ő belső indulaljokat tsak az Isten esméri , a' ki nékiek birájok is. 2. Mivel még megjobbíthatják magokat; 's az illy megjobbulásra való alkalmatosságot nem kell tolok elvennünk. Róm. 14, 10. Te pedig mit Ítéled a'

; te atyádfiját? vagy te is miért utálod meg a' te atyádfiját? mert mindnyájan a' Krisztusnak itélő széki eleibe állíttatunk. Róm. 14, 4. Jak. 5, 19.20. Mát. 13, 28—30. 40. Ki esméri egyedül igazán a? jókat és tiszta szívűeket ? Tsak a' mindentudó Isten. 2 Tim. 2, 19. Az Istennek örök fundamentoma megáll és illyen petsétje vagyon; esmeri az Ur, kik legyenek az övei.