Kis János: Luther' Kis katekhizmusának magyarázatja. – 2. kiadás – Pest 1833.

Cri kívánsága megemészti őtet; mert az ő kezei semmit nem akarnak tselekedni. Péld. 0 , 9—11. Oh te rest, meddiglen fekszel, mikor kelsz fel a' te álmodból ? Míglen fekszel kitsiny álmodozásokkal, kitsiny szunnyadással, kezeidnek kevés öszve kaptsolásáva! ? Azonközben eljő, mint a' gyors utonjáró, a* te szegénységed , és a

3 te szükölkodés'd, mint a' paizsqs férfiú! 38. Mellyik tehát, ci leg méltatlanabb 's legszeren tsétlenebb ember ? A' ki semmire sem alkalmatos; a' ki sem nem tud, sem nem akar semmi jót is tenni, 3

(j. Mellyik ellenben <z' legméltóbb és szerentsésebb ember ? A' ki minden erejét gyakorolja 's jóra fordítja. 40, De nem nionclja-e Krisztus Urunk, hogy semmiről ne szorgalmatoskodjunk, hanem gond nélkül legyünk, mint aí égnek madarai 'a mind a mezei liliomok ? Még az a' mezei liliom is megteszi, a' mit tehet és tennie kell. Az ég' madarai is fáradhatatlanul gondoskodnak magokról; és hozzájok tartozandójikról és ugy vidámok és szerentsések. Péld. 6, 6. Eredj-el a'hangyához, oh te rest, nézzd meg az ő utait és tanulj, úl. Mi által tartja fenn tehát a világot a Teremtől A' teremtett állatoknak munkálkodása által. Az emberi nemzettel a' legnagyobb jótéteményeket, neineslelkű, Szorgalmatos és értelmes emberek által közli. 42. Mondj erre példákat ? A' gyermekek az ő szüleik által,'s a' szülék gyakran az ő gyermekeik által tartatnak el. A* felső hatalmasságok alatt valók nélkül, s az alattvalók felső hatalmasságok nélkül nem lehetnek el. Az embe-