Kis János: Luther' Kis katekhizmusának magyarázatja. – 2. kiadás – Pest 1833.

Cri 122. Betsületes ember-e az o barátjának elárulója ? Nem, lianeni gyalázatos ember *s mindenek tői megutáltatik. Sir. 27, 23. De a ki a'titkokat megjelentette, elvesztette hivségét. 123. Mit tesz felebarátunk felül gonoszt szállni ? Annyit tesz, mint háta megett felőle rosszat mon­dani , az ő hibájit ok nélkül kinyilatkoz­tatni, 's őtet szeretetlenül kárhoztatni. 124. Mit tesz valakit kisebbséggel illetni ? Annyit tesz, mint néki megszóllás és rágalmazás által rossz hirt nevet szerezni, 's arra okot adni, hogy az emberek őtet alázzák és tsu­folják. Sir. 5, 16. 17. Sir. 41 , 29. 125. Nagy vétek-e az, ha valakit jó hirétül nevétől megfosztunk ? Nagy vétek ; mert a' jó hir névbetsesebb a'tiszt­ségeknél és a' gazdagságnál. Sir. 41, 15. 16. Gondot viselj nevedre : mert a' tenéked in­kább megmarad, hogy nem mint az arany­nak temérdek ezer kintsei. Jóllehet a' jám­bor életnek napjai megszámláltathatnak, de a' jó hir név mind öröké megmarad. 126. Szabad-e tehát tsupagyanúságból másokról rosz­szat szállani '{ Nem szabad ; mert a' gyanúság meg szokott tsal­ni: 's a' gyanakodásnak rendszerént gyűlöl­ség a' fundamentoma. Mát. 15, 19. Mát. 9, 4. És mikor látta volna Jézus azoknak gon­dolatjokat, mondát miért gondoltok gonoszt a' ti sziveitekben? 127. Mit kell tehát a' jó gondolkozású embernek tse­lekedni, mikor felebarátja kisebbittetik ? Tartozik felebarátját menteni, felőle jót fczóllani, és mindeneket jóra magyarázni.

Next

/
Thumbnails
Contents