Kis János: Luther' Kis katekhizmusának magyarázatja. – 2. kiadás – Pest 1833.

120 12. Kinek mondunk tehát ellette a keresztségben'! Az ördögnek és annak minden tselckedeteinck. 15. Mi neveztetik az ördög, tselekedetének ? Minden, valami az Isten' törvényének ellene van, a' nyilvánságos biin, a' képmutatás, a' babona, és minden rossz. 1 Ján. 3,8—10. 14. Mit tesz az

v hogy keresztségben mind ezeknek ellene mondottunk ? Annyit tesz, hogy megígértük 's megfogadtuk az efféléknek eltávoztatását 's az Isten' parantsolati eránt való állhatatos engedelmességet. 15. Ha tehát a rossz példák el akarnak is bennünket tsábitani, kinek kell még akkor is engedni ? A25 Istennek és a' lelkiesméretnek. Az efféle tsábításokat ugy kell néznünk, mint leggonoszabb ellenségünknek tőreit, 's ugyanazért kerülnünk kell azokat. l6

f Mikor cC gyermek megkereszteltetik , ki teszi annak képében ezen fogadást ? Az b szüléji az a' végre megkért komák által. 17. Mire kell tehát ezen szüléknek és komáknak gondjoknak lenni? Arra, hogy a' gyermek ezen fogadás szerint neveltessék fel 's annak megtartására serkentessék és szoktattassék. 18. Az első keresztyén Anyaszenleggyházban, mikor megnőtt emberek lettek keresztyénekké, miről tettek ezek vallást a' megkeresztelkedéskorl A' keresztyén hitről, mellyben előre oktatást nyertek. Ezen oktatás után kereszteltettek meg az Atyának, Fiúnak, és a' Szent Léleknek nevében. 19. Kik teszik a* mi időnkben a' gyermek* képében ezen vallást ? Az ő Keresztatyáji és Keresztanyáji. Ezek az által az arról való gondoskodásra köteleeik