Kis János: A' vallástalanságról, 's a' vallásbéli buzgóság' meghidegedésének okairól különösen a' protestansok között. Sopron 1815.

II sokszor a' hatalmas gonosztévők is féltek, az mentett - meg • fokakat az élet' megúnásától, melly a' mi időnkben olly igen elhatalmazott, az őrizte • meg a' szerentsétleneket még az ollyan nyomorúságokban is a' kétségbeeséstől melíyeket semmi emberi segítség nem enyhíthet. Most pedig úgy tapasztaljuk, hogy az itt ~ említett virtusok épen az ollyanok között légritkábbak, a* kiknél a' vallás • szeretés hajlandósága leginkább elenyészett, az illyenek nagy» részént legerköltstelenebbek, legfeslettebbek 's egyéb emberek eránt legérzéketlenebbek, E' szerént a' vallás - szeretésnek elébb nagyobb mértékben kitetsző hajlandósága y ha szintén nem tökéletes vallás - szeretés hanem tsak arra való ösztön volt is, tsak ugyan az emberi nemzet' kimíveltetésére igen fontos eszközül szolgált; mert rész szerént a' vallást nem hagyta egészen feledékenységbe menni, tesz szerént az erköltsi - érzést-és a' lelki-esméretet a* testi - kívánságok és indulatok elten való hartzban hathatósan elősegítette 's a' valóságos vallás-szeretésre utat készített. Ezen hajlandóságnak elenyészését .kell érteni, a* midőn a* vallás-szeretés' vagy Vallásbéli buzgóság' meghidegedésérői szóltunk, illyen értelemben a' vallástalanságról szólló panaszok egészen igazak, mert rninden jelekből kitetszik, hogy mái napon az emberek nagy részénél ama hajlandóság valóban elenyészett, > Hogy