Kis János: A' vallástalanságról, 's a' vallásbéli buzgóság' meghidegedésének okairól különösen a' protestansok között. Sopron 1815.

ne mint az övé? Nem tőkélled-e el magadat parantsolatjainak széntől követésére ? Ha embertársaiddal együtt az Iftennek imádása , a' vallásbéli Igazságok' figyelmes vizsgálása végett öszve gyülekezel, nem érzed e ott elevenebben mindnyájotoknak egy Istentől való függését, nem vészed-e jobban szívedre, a' mindenféle nyomorultak' sorsát, nem ta° nulsz-e alázatosságot, békességes tűrést és felebaráti szeretetet? Az életnek foglalatosságai, tói 's gyönyörűségeitől elvonván figyelmetessé* gedet, a' lelkiekről 's az Őrökké valókról gondolkodol; '$ értelmesebb lélekkel

's nemesebb szívvel térsz vissza a' közönséges életbe» Számtalan nyomorúságok környékezik a* halandót; sem ész és okosság, sem fő rang és tekéntet, sem kints és gazdagság meg nem oltalmazhatják ötet a' sorsnak, minden, tsapásaitói 's az azok által okoztatott szív - fájdalmak-, tói. Tsak a' Vallás találtat a' lélekkel ollyan menedéket, a* hol az a

r fájdalmat ugyan érzi, de eltsiiggedés nélkül viseli 's meggyőzi *s a* legkeményebb próbákat is, mellyeken által kellene esnie , valamint az egész emberi nemzet* nyomorúságait is ugy nézi, mint nagyobb tökéletesség' elő mozdítására szolgáló dorgálásokat. Hogy a' vallás- szeretés illyen értelembea véve mint itt megmagyaráztatott, enyészhetik, azt minden bizonyítás nélkül által lehet a' moadot. c