Kis János: A' vallástalanságról, 's a' vallásbéli buzgóság' meghidegedésének okairól különösen a' protestansok között. Sopron 1815.

köteleíTégét tefzi, fenkinek fem fzabad a' külfő líteni tifzteletet meg-vetni. Még két kérdésnek vagyon itt helye: kÖtelefíege e minden embernek azon igyekezni, hogy máfoktól vallás - fzeretónek efmérteífék? £s elmulhatatlanúl íziikféges-e a* kiilíö líteni tifzteletet gyakorolnunk, ha azt akarjuk , hogy xnafok vallás-fzeretöknek tartfanak? Már polgári tekintetben is fo tos minden embernek, hogy .egyebektől vallás - fzeretónek íartaíTék. Mert minden Orfzág feltefzi tifztvifelŐi felöl, 's kívánja tőlek, hogy legyen Valláfok , 's azt hiízi, hogy külÖmben nem támafzkodhatik hüfégekre 's jólelküfégekre. Kívánja ezt a' vallás-tanítóktól azért, hogy az alatt valóknak vallásbéli neveltetéfekre illendőképen Tigvázhafianak és fok efetekben az eskiitteiéft, melly nyilvánfágofan vallásbéli tselekedet, jó lelki efmé^ettel vihettek végbe; 's minden egyébb polgároktól azért, hogy köteleílégek' tellyesítéfét foganatos és igaz eskúvéffel fogadhaífák. Hafonlóképen az alattvalóknak az elöljárók eránt való bizodalmok abból fzármazik, mivel i » pk azt hifzik, hogy ezek az eskiivéít, mellyel magokat lekötelezik fzentnek fogják tartanig egyik polgár azért hifz a' mánknak, mert esküvéflel fogadta, hogy az Orfzág' törvényei ízerént fogelni; a' házaífágok' fzentfége is valamint fzámtalan egyébb eletekben a' kokfönös bizo-