Kis János: A' vallástalanságról, 's a' vallásbéli buzgóság' meghidegedésének okairól különösen a' protestansok között. Sopron 1815.
II véve közös java a' Vallás az emberi nemzetnek; vágynák fok különös nemei; 's az említett esmérletö jelek némellyekben tisztábban 's világosabban fzembetiinn ek, máfokban homályofabban látfzanak ; de a* dolog veleje mindenütt megvan: legfeljebb is egynéhány apió *s még a' vadfág' állapotjában lévő nemzeteket kivévén, minden egyébb nemzetek és népek hitték és hifzik, hogy van egy bizonyos fő Valófág, melíy az embert felül haladja 's annak forí'át intézi, mellyre való tekintetből az ember valamit tenni vagy elmúlatni tartozik, 5s mellyet minden egyebek felett tifztelnie 's ínellytöl boldogfágát leginkább várnia kell. A' Vallás illyen értelemben gondolva foha fem enyéfzhetik el: mert egy ollyan idea és igazfág, melly az ofcofíagon vagyon fundálva feledékenyfégbe ugyan juthat 's tévelygéfekkel öfzve elegyítethetik 's eltsúfítathatik , de ki nem irtathatik 's el'nem töröltethetik, valamig az emberi otoflag tart. Ha fzintén valaha valami módon a' földről elenyésznék is: az emberi nemzetnek vifzont viíTza kellene reá térni, vagy inkább azt vifzont újra kellene magában teremteni, mihelyt értelme 's okollága valamennyire kiméveltetnék* A* Vallás az emberi lélek* terméfzetén van fundálva; tsak úgy té. , lelhetnék femmivé, ha minden emberi okos lelkek lemmivé lennének. Ki tartott valaha attól , hogy Ä * Mathefísbéü igazfágok elenyéíTze« üek?
