Kis János: A' vallástalanságról, 's a' vallásbéli buzgóság' meghidegedésének okairól különösen a' protestansok között. Sopron 1815.

2 Ezen panafzoknak helyes vagy helytelen voltokat vi'sgálni minden kétfégen kívül érdémes foglalatofíag, mert a' panafzok' tárgya véghetetlenül fontos. De fzembetiinö az is, hogy az említett panafzoknak józan megítélése nem kevés akadályokkal van öfzvekaptsolva. Tsak az adhatja magát ezen visgálódáfra, a' ki a' Vallást mindenek feleit fontosnak tartja. A' vallástalannak alig jut efzébe az illyen kérdés ; legalább nem vesződik annak minden oldalról való visgáláíával; legfeljebb is fajnálni fogja, bogy egy olly dolog, melly a* köznép* megzabolázáfára olly hathatós efzköz volt, elébbeni erejéből olly fokát elvefztett: vagy, mint egyebeknél megvilágofodottabb Cosmopolita, az ellenkező felekezethez tsapja magát, 's örül, hogy az emberi nemzet egyfzer valahára levetni kéfzül egy olly babonának bilintsét, mellynek olly foká volt rabja és nyomoréka. A' vallá&fzetető pedig alig tudja tsendes elmével és nyúgodtt fzívvel ezen munkát véghez vinni - mert vefzedelemben vélvén látni azt, a' mit legfzentebbnek 's az emberi nemzet legfőbb javának tart, melly könnyen meszfze ragadtathatik a' fzomorúság és boílzonkodás áltaU Mennél fzívefebb barátja a' Valláslíak és az emberi Nemzetnek, annál inkább lehet tartani, hogy benne, a'.,nyomozáshoz fziik* féges tsendes vér felbuzdul, heves indulattá változik és hogy a' bitó magát felpereíTé tévén