Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
Függelék: A készülő óbudai templom
a templom, souterrainjében helyezték el a beír missziói munka céljait szolgáló helyiségeket. Friedrich Lóránt temploma érdekesen kapr csolódik modern egyházművészetünk fejlődésébe. Tartószerkezete vasbeton, ami természetszerűleg magával hozza a formák leegyszerűsítését, — ez különösen jól érezhető az épület belsejében, mely egy pillantással tisztán áttekinthető. Külsején inkább uralkodik a terméskő, ebből rakták a tornyot, előcsarnokot, sekrestyét s hatásosan szerepel, mint a falfelületek díszítése is. Ez az anyagbeli kettősség -teszi, hogy a templom külseje nem mutatja oly világosan a szerkezetvázat, mint például a városmajori kát. templom. Inkább emlékeztet meredek tetejével, a függőleges kiterjedés hangsúlyozásával a század elején északról induló, kissé lakóházszerű templomstílusrai s van valami rokonsága Ärkay Aladár városmajori kultúrházával is. (Campanileszerű torony az épület oldalán, terméskő.) A templom homlokzati részén külön fedélszékkel ellátott, kőből rakott alacsony előcsarnok visz a templom belsejébe. Fölötte sima falfelület emelkedik, melyből csak középen domborodik ki óriási, kőből készült kereszt. Az oromfal a tető ereszkedését lépcsőzetes díszítéssel követi. Ugyanilyen lépcsős oromfal zárja le a templomtest hátsó frontját. Baloldalt a bejárattól tömör, terméskő-torony illeszkedik az épület oldalfalához, keskeny, lőrésszerű ablakokkal. Hosszú, keskeny, félkörívű ablakok és kőből való támpillérek tagolják az oldalnézeteket. Belül tágas, teres, levegős, világos csarnok a templom, a torony felőli oldalon keskeny mellékhajóval, melyben karzatot helyezett el a tervező. A mennyezetet vasbeton pillérek és bordák) tartják, a bordákat fából készült színes kazettákkal töltötték ki. Szentélyrészét hármas boltív 78
