Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A kőbányai templom

belső Jászberényi-útón fekvő Rottenbiller-kertben kapjanak telket az evangélikus istenháza részére, a főváros azonban idegenkedett a kert felosztásából és azt parkká alakította át. Legalkalmasabbnak mutatkozott végül a Füzér-utca és Kár polna-utca sarkán fekvő telek, melyet sikerült is 24.000 pengőért megszerezni. A 320 négyszög- öles telek rendkívül előnyös helyen, Kőbánya középpontjában terül el, mindenfelől könnyen megközelíthető és a nagy Martinovics-térre néz. Nagy jelentősége van annak is, hogy a telek nem a fővárosé, (mint azt például a kelentfjöldi templom esetében láttuk), hanem az egyházközség tulajdona, melynek üres részén bérházat is építtethet, mint azt eredetileg tervezték is. A fővárosi telket sikerült visszavétetni a fővárossal 32.000 pengőért.

Ez a szerencsés tranzakció és a gyűjtött pénzösszegek — a kőbányai gyűjtésből 30.000, a templomadóból 25.000 pengő — lehetővé tették, hogy az egyházközség hozzáfoghasson az építkezéshez. 1928-ban zártkörű pályázatot hirdettek a templom és a környező bérház megtervezésére. Nyolcán vettek ez cin részt, közülük az 1930 márciusában megtartott közgyűlés Frecs,- ka János műépítésznek juttatta az első díjat és őt bízták meg az építkezés vezetésével is. Ugyanennek az évnek májusában, Jubilate vasárnapján tették le az alapkövet. 1931 október 4-ón végre fölavatták a templomot, elkészült a papiak is. A bérház megvalósítása a jövő feladata maradt.

Megemlítést érdemelnek a vállalkozók közül Bozsolyák Sándor, aki a műkő és márványmunkákat faragta és özv. Klekner Lászlóné bútorgyára, ahonnan a belső berendezés származik.*

* Magyar Építőművészet 1931. évfolyamai.

72