Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
A kelenföldi templom
dóképességén, inkább új rajt bocsát ki magából - építsenek új otthont maguknak. Kevesebb lelket számláló gyülekezetben t. i. eredményesebb a hívek egyénenkénti lelki gondozása, ami a protestantizmusnak nagyfontosságu szempontja. Schulek János terve ezeket a szempontokat mind figyelembe vette. Stílusban is összefüggő épületcsoportot alkotott, melynek magva a templom, ehez csatlakozik jobbról-balról egy-egy épületszárny, melyben a lelkészlakások, lelkészi hivatal, egyesületi helyiségek, tanácsterem, egyházfi lakása nyertek elhelyezést. Különös és eredeti megoldást talált a tanácsterem számára, melybe bejárás nyílik a lelkészi hivatal folyosójáról, de közvetlenül a templomtér mellett terül el és azzal két hatalmas ajtón keresztül közlekedik. Rendes alkalmakkor természetesen zárva tartják az ajtókat, de nagy ünnepeken megnyitják s a hívek nagyrésze helyet talál a tanácsteremben, honnan egyenesen a szószékre nyílik kilátás és a prédikáció jól hallható. A templom homlokzata nem a Lenke-útra néz (arrafelé a lelkészi hivatal ablakai szolgálnak), hanem a belőle nyíló kis Biblia-utcára. Schulek azzal indokolja az elhelyezést, hogy így a nagyobb forgalmú út zaja nem zavarja az istentiszteleteket. Azt hiszem azonban, nem állok egyedül -azzal a véleménnyel, hogy esztétikailag sokkal többet jelentett volna a Lemke-úti homlokzat, mert a tágas, teres úton nagyon szép távlata lett volna. így pedig a Biblia-utca másik oldalán épülő többemeletes házak megfosztják ettől a távlattól a templom homlokzatát... Az újabb magyar építőművészet két főirányban halad. Egyik rész az általános európai modem stílus eredményeit veszi át: egyenes vonalak, sima falazás jellemzik ezt a stílust, mely inkább a tömegek elosztásával, tagolásával óhajt hatni és 5 65
