Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
A kelenföldi templom
i925 októberében sikerült végül a Lenke-út egyik telkében megállapodni, melyet a főváros bocsátott rendelkezésre az evangélikus egyháznak. Megvolt hát az alap s most került sor a legnagyobb1 problémára: miből építsék föl az új hajlékot? Tervpályázatot nem írtak ki, a tervek elkészítésével Schulek János műépítészt bízták meg. Schulek több alternatívát készített, — mint gondolni lehet, az egyháztanácsosok a legolcsóbbat hagyták jóvá. Csak e döntés után készült el a homlokzat végleges terve. Schulek János 1925. nov. i-én ismertette terveit a közgyűlés előtt. Nemcsak a templomot kellett megterveznie, hanem az azzal összefüggő lelkészi lakásokat, hivatalt, tanácstermet, stb. Az építési bizottságot 1926. nyarán szervezték meg és ezen mint építésizek Medgyaszay István és ifj. Müller Pál vettek részt. Megérkezett ekkorra az első adomány is, akkori pénzben 10 millió korona az egyetemes egyház részéről. A pénzügyminiszter 100.000 téglával, a kultuszminiszter 20 millió koronával járult hozzá az építkezéshez, a népjóléti miniszter a szállításra adakozott, a Gusztáv Adolf egyesület 500 aranymárkát adott. Következő évben a főváros utalt ki 24.000 pengő segélyt, ezenkívül 100.000 pengőt érő kölcsöoikötvényt bocsátottak ki, — kevés eredménnyel. így elhatározták, hogy valamely kifogástalan pénzintézettől huszonöt évre fölvesznek 130.000 pengő kölcsönt. 1927 decemberében a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület megszavazta ezt az ösz- szeget. Ugyanekkor 25.000 pengő átmeneti kölcsönt vettek fel az evangélikus egyház nyugdíjintézetétől. Még a templom elkészülése után, 1929- ben is kérő szót kellett intéznie az egyháznak híveihez, hogy adakozással járuljanak hozzá az iparostartozások rendezéséhez. Schulek János fel63