Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A fasori templom

dát a neogótikára. Építője Pecz Samu, (1854— 1922). Budapesten, Stuttgartban és Becsben tanult, működött Schulek Frigyes és Hauszmann Alajos mellett, ö tervezte a műegyetem több pa- villonját, többek közt a könyvtár góti;záló épületét, a központi vásárcsarnokot, s élete főmüvét, az országos levéltárat. Tőle való a debreceni református fiúgimnázium. Nagy érdemeket szerzett a protestáns templomépítészet terén. Alkotásai a Szilágyi Dezső-téri református, a Ko- háry-utcai unitárius templom, valamint az egyik debreceni református istenháza.

Minthogy a csúcsíves templomépítészeti stílus pár exceÚence katolikus építőstílus, lelki föltételei s az ezekből következő sok speciális vonás a kivitelben nem egyeznek, sőt többnyire szem- benállnak a protestáns fölfogással. Mikor tehát az építészek protestáns templomot akartak a gótika követelményei szerint létrehozni, nehéz feladat előtt álltak. Hogy koncessziókat minden esetben kellett tenniök, a fasori templomi is mutatja, mely Budapestnek legdíszesebb protestáns temploma. Az egyetlen például, melynek külsején figurális díszítés is van, a kapu fölött Krisztus és a kisdedek mozaikja. Belseje is gazdag, az eddig tárgyaltak sokkal egyszerűbbek, ez az evangélikus templom művészettörténeti szemüvegen nézve sok élvezetet nyújt.

A fasori templom egyik oldalán összeépült a gimnáziummal, csak három oldala áll szabadon. Nagy kár, hogy oldalnézetét ormótlan kerítés rontja. Homlokzata az utcára néz, szentélyrésze a gimnázium udvarára. Mint Pecz Samu kijelentette, stílusa korai gót. Erre mutat egész fölépítése: az épület anyagszerűségét, melyet a késői gótika eltüntetni igyekezett, érezteti, a támasztópillérek nem íveken keresztül tartják a boltozatot és nem állanak külön, hanem

5ü