Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Deák-téri templom

templomot.. Ez a terv a nyelvi különbségeken, hiúsult meg, a magyar evangélikus egyház ugyanis csak 1837-ben szervezkedett; a kérdéses időben még csak német és tót istentiszteleteket tartottak.*

Midőn végre 1799-ben, a reformáció emlékünnepén megtörtént az alapkőletétel, mindössze 8000 forintból állott a templomalap. Szerencsére támadt segítség: az egyház nagy jótevője, Teleld Johanna grófnő adományozott 4000 forintot, 364.000 téglát és gondoskodott ennek oda- szállításáról is. Két héttel az alapkő letétele után a falak már az alapoknál is magasabban álltak. Anyagi eszközök fogyatékossága miatt azonban többször megakadt az építkezés, úgy, hogy az épület csak 1805-ben került tető alá. Külseje 1808-ban készült el teljesen, de hátra volt még a berendezés kérdése.**

Csüggedés, kedvetlenség fogta el az egyház tagjait: pénzük kifogyott s ők tanácstalanul álltak. A templom külseje sem fedte eredeti elgondolásaikat: a hatalmas portál, melyet tervbevettek, kivihetetlen volt, a réztető helyett csak zsindelyre telt és a messze ellátszó torony a valóságban kis tomyocskává törpült, minthogy a történetíró szavaival: »es war doch besser, als gar kein Turm.*** Döntő fordulatot hozott az 1809-i convent. A főgondnok, Liedemann Sámuel gyújtó beszédet mondott s példaadásképen rögtön jegyzett 1000 forintot. Percek alatt jegyeztek a hívek 6100 forintot s készpénzben befolyt 1125 frt. A készpénz egy hét alatt 2345-re emelkedett s adósleveleken összegyűlt 9600 frt. Most már megkezdhették volna az építőmunka utolsó feladatát, aj

* Doleschall: Első fejezet, 30. oldal.

** Doleschall: Első fejezet, 36—39. oldal.

*** Doleschall: Első fejezet, 39. oldal.

12