Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)
3. SZLOVÁK KÉRDÉS AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZBAN
pánszláv-izgatás, hanem az, hogy Dániel Mikulást Podmaniczky Lajos gyülekezeti felügyelő nyomására törvénytelenül választották meg. Podmaniczky egyébként sem felel meg tisztségének, mert a gyülekezeti pénztárral már öt éve nem számolt el. A kerületi bizottság világi tagjainak jelentése, amely alapján az egyházmegyét elitélő minisztériumi határozat született, nem tekinthető hivatalosnak, mert azt a bizottság két egyházi tagja - Melczer János és Schnell Károly - nem erősítették meg. A minisztérium a levélre nem válaszolt, hanem átküldte azt a kerületi közgyűléshez, hogy vizsgálja meg a felügyelő ellen felhozott vádakat. 208 A szabad sajtó lehetőségeit kihasználva a felek nemcsak hivatalos úton, hanem a nyilvánosságot is kihasználva próbálták megvédeni igazukat. Melczer János rákoskeresztúri lelkészt és az egész pesti egyházmegyét egy Pesten névtelenül megjelent, német nyelvű röpirat pánszlávizmussal vádolta, Hodza, Húrban és Stur cinkosának nevezte. Melczer „Csáfolat a Pansslavismus ügyében" címmel megjelent röpiratában visszautasította a vádat, mert amint írta, a pánszlávizmus, azaz a szlávoknak Oroszországhoz való csatlakozása a legsúlyosabb bűnök egyike, „kossá képest minden ocsmányság csak csekély tévedések árnyéfia." A pánszlávizmus nem csupán hazaárulás, hanem egyenesen a haza legyilkolása. Hurbant és társait nem ismeri, idős korában tanult meg magyarul, de gyermekei anyanyelve már magyar. Szláv folyóiratokat sohasem olvasott, a szláv ügyről nem is írt, vagy beszélt hivatalos fórumon. Egyszer olvasott el szláv proklamációt, amelyet gyülekezete nyilvánossága előtt elítélt. A márciusi forradalom óta mindenben igyekezett a polgári rendszert népszerűsíteni. Azért érhette ez az aljas rágalom, mert az aszódi pánszlávok, köztük Dániel Mikulás ellen erélyesen fellépett. Emellett nem tűrte el alesperesként és az esperesi bizottság tagjaként a gyülekezet felügyelőjének és gondnokának anyagi visszaéléseit. A személyét ért vádak mellett visszautasította az egyházmegyét ért vádakat is. A Bányai egyházkerületben a pest megyei esperesség az elsők között volt, amely jegyzőkönyveit magyarul kezdte el vezetni. A megyebeli lelkészektől megkövetelték, hogy ismerjék a magyar nyelvet még akkor is, ha szlovák gyülekezetben szolgálnak. Dániel Mikulás ellen nem azért jártak el, mert pánszláv érzelműek lennének, hanem azért, mert egyháziatlan és nincs meg a kellő iskolai végzettsége sem a parókusi tisztség betöltéséhez. Dániel Mikulás jog szerint nem rendes lelkésze, hanem csak káplánja a gyülekezetnek. Ezért az esperesség - és az aszódi gyülekezet - nem azt akarja, hogy helyére pánszláv érzelmű lelkész kerüljön, hanem hogy szabályos választással rendes lelkész kerüljön a gyülekezet élére. 209 A bányai egyházkerület közgyűlése is tárgyalta az aszódi ügyet. A közgyűlés előtt négy jelentést olvastak fel az aszódi lelkészválasztással kapcsolatban. A püspök a vitatott számadásokkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy azokat az érdeklődő, és a felügyelő pénzkezelésének tisztaságában kételkedő híveknek be kell mutatni. Ifjabb 20! MOL H 57 4/8 2IW A röpiratot a PEIL-nek az Evangélikus Országos Könyvtárban őrzött 1848-as évfolyamába bekötve találtam.
