Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)

2. ÁLLAM ÉS EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KAPCSOLATA 1848-49-BEN

2.3. A NÉPISKOLAI TÖRVÉNY A

felelős kormány az egyházi és iskolai ügyek közül először a népiskolák kérdését kívánta törvényileg rendezni. A népiskolai törvényjavaslatot Eötvös József kultuszminiszter az alsótábla augusztus 13-i ülésén nyújtotta be, tehát még a protestánsokkal tervezett értekezlet előtt. A törvényjavaslat első §-a leszögezte: „a közállomány kötelessége felvigyázni, hogy az elemi nevelésben mindenki részesüljön." Az állam ezért gondoskodik megfelelő iskolahálózat létesítéséről. Az elemi iskoláztatás ingyenes, az iskolát a községek tartják fenn, e célból adót vethetnek ki, amelynek összegét az állam szükség szerint kiegészíti. A hittan tanítását a lelkészek feladatává tette a törvény. A felekezetileg vegyes községekben külön felekezeti népiskolát kell nyitni, ha a tanulók száma eléri az ötvenet. Ha a gyermekek száma nem éri el az ötvenet, akkor is lehet felekezeti népiskolát működtetni, de ez nem ment fel a községi népiskolai adó fizetése alól. Az iskolák feletti felügyeletet választott községi bizottság gyakorolja, amelynek joga többek közt a szükséges végzettséggel rendelkezők közül tanítót választani. Megfelelő számú tanítóképző felállításáról az állam fog gondoskodni. A javaslatot véleményező bizottság annyiban módosította az előterjesztést, hogy a hittanoktatás nyilvánosságát, azaz felekezeten felüliségét óhajtotta, hogy a felekezeti bizalmatlanságot ez által csökkenthessék. Ötven tanuló esetén ne kelljen, hanem csak lehessen külön felekezeti népiskolát nyitni.

80 Eötvös a bizottság javaslatait elfogadta. Véleménye szerint az állam kötelessége a népnevelés, ezért joga van bevezetni a tankötelezettséget. A tankötelezettség bevezetésével azonban el kell törölni a tandíjat. A tandíj pótlására az adó kivetését tartotta a legalkalmasabb és legigazságosabb eszköznek, amely a legarányosabban osztotta meg az oktatás terheit. Elvben az állami (községi) népiskolát tartotta helyesebbnek, de az ország akkori helyzetében ezek kötelező bevezetése olyan ellenkezést szült volna, hogy célszerűbbnek vélte a felekezeti népiskolák meghagyását.

81 Az állam gyakorolja a legfőbb felügyeletet az iskolák felett, de ebbe a szülőknek is befolyást enged a községi felügyeleten keresztül. A protestáns iskolák magasabb színvoBr. Eötvös József PEIL 1848. március 26. Pap 320-322. p.