Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)
2. ÁLLAM ÉS EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KAPCSOLATA 1848-49-BEN
főpapok módosító javaslatait. Az alsótábla azonban kétszeri üzenetváltás után is ragaszkodott a törvényjavaslat eredeti szövegéhez, így végül az uralkodó ezt szentesítette 1848. április 11-én. 54 A törvény kihirdetése felpezsdítette az egyházi életet, egyrészt gyakorlati lépések történtek a vallásegyenlőség megvalósítása iránt, másrészt pedig elméleti vita bontakozott ki a törvény különböző rendelkezéseinek végrehajtásáról. Az egyházat nemcsak a rá közvetlenül vonatkozó 20. törvénycikk késztette állásfoglalásra, hanem a többi törvénycikk is, hiszen az áprilisi törvények kihirdetése és ismertetése a gyakorlatban sok helyen a lelkészekre hárult. Ennek a feladatnak a nehézségeit mutatta be egy, a Közlönyben megjelent felvidéki tudósítás, amely arról számolt be, hogy Szakolca környékén sok gondot okozott az áprilisi törvények kihirdetése, mivel a hivatalos szlovák fordítás későn érkezett meg. A megyei hivatalnokok nem ismerik a nép nyelvét, és nem tudták elmagyarázni megfelelően a volt jobbágyoknak az örökváltságból, illetve a népképviseleti rendszerből rájuk háramló jogokat és kötelességeket. A lelkészek ismerik a nép nyelvét, és ismerik a törvényeket is, de nem vállalkoztak a közvetítői szerepre, mert féltek ennek a felelősségét magukra venni. 55 Az előzőekben leírt bonyhádi példán láthattuk, hogy más helyeken a lelkészek fenntartás nélkül vállalkoztak erre a közvetítői szerepre. Az állam és egyház kapcsolatának a 20. törvénycikk által felvetett új kérdéseit nagyon szemléletesen mutatja be a Békési egyházmegye 1848. május 16-i tótkomlósi közgyűlése. A közgyűlési jegyzőkönyv már első pontjában leszögezte, hogy az eddigi sérelmeket orvosló 20. törvénycikket hálás szívvel fogadják. Bizottságot állítottak fel, hogy az oktatásüggyel és az egyházi ügyekkel kapcsolatos problémákat összegyűjtsék, és ezek megoldásáról javaslatot nyújtsanak be a legközelebbi esperesi közgyűlés számára. Az egyházalkotmány átalakításával foglalkozó testület előtt fekvő kerületi javaslatot is az új bizottság elé terjesztették. Felfüggesztették a Szarvason felállítandó tanítóképző előkészítő munkálatait is, mivel az új törvény értelmében ez már az állam illetékességébe fog tartozni. Ezzel együtt azt is szorgalmazták, hogy az esetlegesen felállítandó állami tanítóképzők egyike Szarvasra kerüljön. A tűzkár mentesítési bizottság is felfüggesztette munkálatait, amíg az állami finanszírozás mikéntje nem tisztázódik. Ladislaus Jesensky hódmezővásárhelyi lelkészt és a szarvai főiskola tanácsát felkérték arra, hogy vizsgálja meg hogyan lehet összeegyeztetni az iskolai kiadások állami fedezését az evangélikus egyház eddig élvezett szabadságával. (Ezt a javaslatot nem ismerjük, de Ballagi Mór, aki ekkor a szarvasi főiskola tanára volt, két cikket is írt a PEIL-ben erről a kérdésről, amit lentebb részletesen bemutatunk.) Ezekkel a változásokkal kapcsolatban a közgyűlés azt is leszögezte, hogy amíg a törvényben megígért állami támogatást nem folyósítják, addig egyházi és iskolai téren u Ballagi Géza: Az 1848:XX. törvényczikk a történelem világánál. Klny a Protestáns Szemléből. Bp. 1903. 55 Közlöny, 1848. június 19.
