Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)

BEFEJEZÉS

A forradalom és szabadságharc időszakát tehát valóban nem nevezhetjük egyháztörténeti fordulópontnak. Ezzel együtt azonban olyan folyamatok indultak el, vagy erősödtek fel ebben az időszakban a magyar társadalomban, és ezzel együtt az egyházban, amelyeknek hatásaival a későbbiekben kellett számolni. Ezért nem lehet érdektelen az egyháztörténet számára sem 1848-49 történetének vizsgálata. Könyvünk végén érdemes újra feltenni a kérdést: hol helyezkedett el a magyarországi evangélikus egyház, és a magyarországi evangélikusság 1848-49-ben? Úgy vélem, hogy kijelenthetjük: egyház, és egyháztagok legnagyobbrészt részesei voltak annak a nemzeti egységnek, amely megteremtette a polgári Magyarország alapjait, és megvívta a nemzet erőit végsőkig igénybe vevő szabadságharcát. Ebben segítette az evangélikus egyház vezetőit és tagjait is az a meggyőződés, hogy a polgári s nemzeti szabadság megteremtése és védelme legnagyobbrészt egybeesik egyházuk érdekeivel. Ez a lelkiismereti meggyőződés adott erőt sokaknak a megtorlás időszakában is.