Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Forrásgyűjtemény - 100 forrás

Anno in quo oramus Contra pesteM et DVeLLa, w GeáVGpcjOTre, nos serVa! 8. Octobr. Halae Venedorum AHrSt/H D 1 lb:259. Autográf. Másolat: FuIHUB Gragger archívum Í2:Í43. 12 Vázsonyi Márton és Bárány György August Hermann Franckénak [Halle], ílíí. április 21. Nemzetükkel könyvek útján szeretnék megismertetni az igaz keresztyénséget. Először egy ívben próbálták összefoglalni az Anleitung zum Christenthum c. írást, de a munka három ívre duzzadt és már meg is jelent. A kedvező fogadtatáson felbuzdulva fordítani kezdték Franckétól a Schrifftmäßige Lebens-Reglent és az Unterricht wie die Kinder zur wahren Gottseligkeit... anzuführen sind c. könyvet, továbbá a Möglichkeit der wahren Bekehrung zu Gott és az Unterricht wie man die heilige Schrifft... lesen solle c. traktátusokat. Ezeken kívül szükségesnek tartanak az iskolák számára egy zsoltároskönyvet, valamint Philipp Jacob Spener kátéját vagy

Johann Anastasius Freylinghausen teológiai tankönyvét. Ha vállalkozásuk sikeres lesz, hozzáveszik még Johann Caspar Schade Wasfehlet mir noch? c. könyvét és Johann Arndt Wahres Christenthumját. Mindezt nem egyszerre, hanem hosszabb távon tervezik. Ha az említett asszonyság egyiket-másikat megjelenésre méltónak tartja, a többit már könnyebb lesz kiadni. Vir summe reverende. Pater in Christo humillima veneratione suspiciende! Quod Deus felix faustumque esse velit: Vota et conatus nostri in glóriám Dei apud nationem nostram Hungaricam promovendam vergentes ac in nomine Domini etiam suscepti, sed ob necessitatem insuperabilem impediti, qui erant, antequam ab instituto nostro prorsus desisteremus, consilii instar in sinum paternum summe reverendae Dignitatis Tuae effundere voluimus. Scilicet nactis iam nobis ex immensa Dei gratia maiori luce Evangelii, tanquam genuinis patriae filiis, aequum et iustum erat tantum bonum etiam cum gente nostra communicare velle et scriptis quoque copiam facere mediorum, quibus et íIii ad verum christianismum perduci possint. Gratia quippe est sui communicativa. Neve, si nos supine tacuerimus, quorum talentum suum quisque accepit e manu Domini, lapides excitet, qui clament,' nosque otiosos damnent. Poteramus quidem conatus nostros reiicere in aliud tempus, dum ipsi forte, Deo sie volente, funetionem publicam subituri sumus, nisi interea maxime pressis, adeoque et ad christianismum eo fidelius suseipiendum praeparatis ßonöeiy nostrum esse censerimus (vid. Act. XVI.

9.) ali-