Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Forrásgyűjtemény - Megjegyzések az átíráshoz

Megjegyzések az átíráshoz A szövegek átírásakor az „Editionsprobleme der frühen Neuzeit" munkacsoport ajánlásait követtem (Empfehlungen zur Edition frühneuzeitlicher Texte. Jahrbuch der historischen Forschung in der BRD. 1980. 85-96.). Az egybeírásnál az eredeti írásmódot őriztem meg, de a német zu + Infinitiv szerkezetekben az érthetőség kedvéért a modern egybeírási szabályokat alkalmaztam. A központozást normalizáltam (kivéve, ha retorikai funkciót töltött be) és a nagybetűk használatát egységesítettem. A nagybetűs írást csak a tulajdonneveknél (és az istennévként használt közneveknél), a megszólításokban, valamint bizonyos mellékneveknél tartottam meg (Hungarus, Wiener stb.), azaz a német köznevek is kisbetűvel szerepelnek. A rövidítéseket általában feloldottam, kivéve, ha triviálisak (etc.). Noha betűhív átírásra törekedtem, a latin szövegben a j-t mindig i-vel adtam vissza, az u és v betűket hangértékük szerint alkalmaztam. Ugyancsak hangérték szerint szerepel a német u, v, w, ill. aj és i. Az y-t és a ß-t megőriztem, de a kerek és a hosszú s között már nem tettem különbséget. A szögletes zárójelek [] a kiadói kiegészítéseket és jelzéseket tartalmazzák, míg csúcsos zárójelbe <> kerül minden más kéztől származó megjegyzés, valamint a szerző által törölt szavak. A summákat és az eredeti szöveghez nem tartozó megjegyzéseket kurziváltam. Jelzések [...] olvashatatlan részlet, lacuna [xyz] hipotetikus kiegészítés, rövidítés bizonytalan felodása, coniectura [xyz] kiadói megjegyzés [?] bizonytalan olvasat [!] nyilvánvaló elírás, corruptela <xyz> kihúzott részlet <xyz> más kéz írása {xyz} nem a szerzőtől származó cím, felirat